Seres László
Seres László

A termék származási országa nagyjából az utolsó szempont, amire egy bevásárlásnál figyelünk. Ahogyan az se sokat számít, hogy a bolt magyar vagy külföldi tulajdonú-e. Eddig így volt. De eztán lesz jó hipermarket is, amely áraival és kínálatával persze ugyanúgy lenyomja a helyi kisboltot, mint a többiek – de legalább piros-fehér-zöld színekben teszi.

Egy olyan típusú kormányzatban, mint amit a mi fülkeforradalmáraink hoztak létre, előbb-utóbb nyilván felmerül a kérdés: ha a társadalom kulcsfontosságú rendszerei, intézményei, mint az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a posta és Kerényi Imre állami kézben vannak, ami meg nem, az bármikor államosítható, akkor hogyan lehet az, hogy a legeslegkulcsfontosságúbb ágazatban, az élelmiszer-kereskedelemben, a mai napig tobzódhat a nemzetközi magántőke? Hogy ezek a multik bármikor bárhová odaraknak egy hiper- vagy szupermarketet, és - a magyar néppel együtt - még jól is járnak vele?

Jó, direkte államilag tenni nehéz ez ellen, legfeljebb egy-egy különadó sallerjétől visszhangzik a tudjukkiknek a médiája – de akkor legalább a haverokat hozzuk helyzetbe, ha úgy látjuk, hogy helyzet van. Márpedig helyzet van, eladó három élelmiszerlánc, úgyhogy a többi potenciális vevő mellé jó harsányan bejelentkezett a Fidesz tavalyi szponzora és propagandistája is.

Baldauf László és Orbán Viktor 2005-ben. Láncban gondolkodnak
©

Jól mehet ezek szerint a CBA-nak, az önzetlen Kárpát-medencei terjeszkedése miatt államilag is kitüntetett Baldauf „Ítéletidő” László vezette hazai vagy magyar (nem mindegy, ennek később lesz jelentősége) kereskedelmi láncnak. Tavaly egymilliárdos profitot értek el azzal, hogy – néhány kivételtől eltekintve – silány és drága boltjaik jókor vannak jó helyen, az ország CBA-lefedettsége a nagy mobilszolgáltatókéval vetekszik, úgyhogy igazán semmiség számukra felvásárolni a Corát. Meg a Matchot. Meg a Profit.

Ennek a három hálózatnak egy a tulaja, márpedig ez a multiadótól meg forgalom-visszaeséstől sújtott francia-belga tulaj épp „megszabadulna magyarországi érdekeltségétől” - fogalmaz a Magyar Nemzet. Még szerencse, hogy semmi sincs veszve, a CBA lecsaphat a boltokra. Becslések szerint akár százmilliárdot is elkérhet majd a tulaj a hipermarket-, a szupermarket- és a diszkontláncért, de fogadjunk, hogy egy CBA-nak ez semmiség, az ilyen jellegű hitelekre tartjuk a baráti pénzintézeteket.

Ahhoz, hogy a CBA (mint hírlik, akár a Cooppal együtt is, mindegy, fő, hogy magyar legyen, vagy legalább hazai) hitelesen előadhassa legújabb gigamanőverét, legelőször is ideológiát kell gyártania hozzá. Az ugyanis kevés, sőt, hazai „jobboldali” körökben kifejezetten megvetendő szempont, hogy egy vállalkozás profitot akar termelni; elvégre a GfK Hungária felmérése szerint 2015-re a teljes hazai forgalom több mint 60 százaléka hiper- és szupermarketekben, diszkontláncokban realizálódik, 2020-ra ez már 70 százalék lesz, de ez tényleg mindegy is, mint minden, ami materiális.
Nem, az elismertséghez, a polgári tagozatos kitüntetéshez nemzeti altruizmus kell: kit érdekel a profit, mi valójában a Kárpát-medencei kisvállalkozóknak, a hazai kistermelőknek és beszállítóknak akarunk kedvezni, az ő kedvükért önfeláldozunk, értük tartunk fenn államilag már egy hét után elismert Gazdavonalat, úgyhogy az elnöki plecsnit ide, a szívünk fölé kérjük.

*

Az új terjeszkedés lényeges ideológiája, hogy „növekedne a hazai kézben lévő élelmiszer-kereskedelem aránya”, plusz „a felvásárlás nagyban javítaná a magyar élelmiszer-termelők pozícióját, ugyanis a hazai láncok multinacionális vetélytársaiknál több hazai terméket vásárolnak.” Ezen érvelés igazságát majd lemérhetjük a három új hálózat, a Cora Hátország Pláza, a Gój Motoros Profi és a Magyar Nemzeti Match termékkínálatán, mögöttes feltételezése viszont az, hogy ami magyar, az automatikusan jó, ami külföldi, az ízetlen műanyag. Ezek tényleg ebből indulnak ki, függetlenül attól, belenéztek-e már valaha akár egyetlen vásárlójuk kosarába is.

Friss zöldség, gyümölcs esetén nyilván van ráció helyi vagy hazai termelőktől vásárolni – de ez semmit nem mond a többi, külföldi áru minőségéről és áráról, sőt. Aki mondjuk a tejpolcon már hasonlította össze a hazai tejek árát szlovák vagy más tejekével, az tudja, miről beszélek, plusz azt is tudja, hogy mindenki más is ezt nézi. A termék származási országa nagyjából az utolsó szempont, amire egy bevásárlásnál figyelünk, és igazunk van. Ezt igazolja egyébként még a Heti Válasz írása is, amelyből kiderül, hogy az átlagosnál drágább, csak magyar terméket árusító bolthálózatok általában tönkremennek, és nem fogják elhinni, de minőségi okokból.

Aki azt hiszi, azzal védjük a magyar termelőt, hogy mindenáron tőle vásárolunk, mert lehet, hogy nem annyira igényes a terméke, meg elég drága is, de legalább magyar, az nemcsak síkhülye, de a magyar gazdaságon sem segít. A „patriótának” mondott protekcionizmus egyfajta gazdasági rasszizmus, ahol nem az áru minőségét, erényét jutalmazzuk, hanem a származását, és emiatt más származásúakat büntetünk. A teljesen szabad, állami védővámok és más protekcionizmusok nélküli szabad kereskedelemből ellenben általában mindkét fél profitál, de legelsősorban is a vevő – mégiscsak az ő pénzében bízunk, nem?

Kérdés persze az is, hogy mitől magyar a magyar áru? Baldauf úr és a gój motoros Lázárok majd nyilván jól elmagyarázzák ezt is, egyelőre be kell érnünk azzal, hogy „a vidékfejlesztési tárca tervezete 95 százaléknyi hazai alapanyagot követel meg, továbbá teljes itthoni feldolgozást ahhoz, hogy egy terméket magyarnak lehessen nevezni”, ha ez az arány csak 70 százalék, akkor nem magyarnak, hanem „hazainak” számít.

A CBA azért is lép fel hitelesen a Cora potenciális felvásárlójaként, mert a nevéhez soha nem fűződött semmilyen kétséges ügy, umbulda. Talán csak az a fura ügy, amikor összesen 670 millió forinttal támogatták a komcsi titkosszolgálatok fedőcégének is nevezett Együtt Egymásért alapítványt, miközben nem is tudtak róla. De az ázsiai „adomány” áruk azért csak megjelentek az ő polcaikon is. Vagy amikor őket is feljelentették a beszállítókkal szembeni inkorrektség miatt. Meg amikor a multikhoz hasonlóan ők is túl olcsón adták a dinnyét. Vagy amikor azért büntette kebelbéli partnerüket a Versenyhivatal, mert magyarként árultak külföldi termékeket. Mindegy, ezeket a hazug ügyeket csak az ellenzéki-ellenséges sajtó fújja fel.

Mi, a baráti párt kampányát önzetlenül támogató, a párt kormányától önzetlenül szívességet elfogadó CBA-sok ez idáig azt hirdettük, hogy a multik, hipermarketek lényegében gecik, mert kihasználják a magyar beszállítót, kevés magyar árut kínálnak, minket meg jól ellehetetlenítenek, hiszen jobb árut adnak olcsóbban – na ennek az ideológiának most vége. Mostantól mi vagyunk a multik, egyébként ennyit a plázastopról, muhaha! Rögtön kiderül, hogy van jó hipermarket is, amely áraival és kínálatával persze ugyanúgy lenyomja a helyi kisboltot, mint a többiek – de legalább piros-fehér-zöld színekben teszi.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A fóti gyerekközpont bezárásáról rappelt annak egy fiatal lakója: megbüntették a fiút

A fóti gyerekközpont bezárásáról rappelt annak egy fiatal lakója: megbüntették a fiút

Portik volt testőre ártatlanul ült 8 évet

Portik volt testőre ártatlanul ült 8 évet

Joaquin Phoenix kicipelt egy borjút a vágóhídról

Joaquin Phoenix kicipelt egy borjút a vágóhídról

Merész számot mondott be az uniós költségvetésről szóló vitában Orbán

Merész számot mondott be az uniós költségvetésről szóló vitában Orbán

Újabb "migráns-alagutat" találtak a rendőrök

Újabb "migráns-alagutat" találtak a rendőrök

Karácsony már tudhatja, mi kerül a Biodómon 63 milliárd forintba

Karácsony már tudhatja, mi kerül a Biodómon 63 milliárd forintba