Ha az akadályok elhárulnak, egy luxusszállodának helyt adó, léghajóval „kombinált” épület készülhet el a budapesti Belvárosban. Már majdnem kész az ugyancsak léghajóra (vagy inkább cethalra?) emlékeztető kultúrközpont a Közraktár utcában. A Szervita téren csak a válság akadályozta meg, legalábbis átmenetileg egy „léghajó” felhúzását. Új építészeti trend van kibontakozóban, vagy csupán kuriózumokról van szó?
A szerző visszaidézi az ezredfordulóra írt intő szavait: többek között arra figyelmeztette az akkor regnáló kormányt, ne engedjék bevonni és elmeríteni magukat a „politikai korcsmák gőzébe”, és ne engedjék elterelni a figyelmet a nemzet építéséről. Őszintén beismeri, mindez falra hányt borsónak bizonyult, és ezért „megközgyón”.
Az utóbbi időben folyamatosan meghurcolt, bebörtönzött, kényszermunkára kárhoztatott egykori orosz „olajbáró” Amerikában élő (első házasságából született) fia a hvg.hu tudósítójának elmondta: mindenre elszánt, hogy mozgósítsa a világ közvéleményét nemcsak apja érdekében, hanem a szerinte Oroszországot jellemző féldiktatúra leleplezésére is.
Szörényi Levente és a Budapest Sportaréna közönsége is mást, jobbat érdemelt volna annál, mint amit a színpadtól visszavonuló Mester koncertje nyújtott. A nagyon várt fellépés a rajongók körében nem aratott egyértelmű sikert, az érdemi kritika pedig vagy hallgat erről a fontos eseményről, vagy udvariasan méltatja – az „életművet”.
Az idei év rapszodikus időjárása hatással volt a lillafüredi halállományra is, a kemény telet pikkelyükben érezve, a megszokott november helyett már szeptember végén ívtak az őshonos sebes pisztrángok. Egyébként a hipermarketek zöme inkább olcsó török, olasz, vagy éppen panamai pisztrángot árul a minőségi magyar termék helyett – tudtuk meg Hoitsy Györgytől, a pisztrángtelep tulajdonosától, aki több éven át Borsod megye halászati felügyelője volt.
A kormány Liszt Ferenc születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából a ferihegyi repülőtér átnevezésére készül, így 2011-től az első számú magyar polgári légikikötő nagy zeneköltőnk nevét viselheti. Vigyázni kéne az átkereszteléssel, nem kéne kiiktatni a Ferihegy esetében már patinássá vált elnevezést. Annál kevésbé, mert a Ferihegy elnevezés Franz Mayernek, alias Mayerffy Ferencnek, németből öntudatos magyarrá vált polgárnak állított emléket.
Karády Katalin regényes élete tele volt misztikumokkal, megmagyarázhatatlan fordulatokkal. Kelecsényi László írót, filmtörténészt kérdeztük a sztár születésének nemrég ünnepelt 100. évfordulója alkalmával: mi volt a titok, mi tette Karádyt ilyen legendás egyéniséggé?
A brüsszeli bizottság megkezdte a vizsgálódást a magyar médiatörvény ügyében – közölte a hvg.hu tudósítójának adott telefoninterjúban Jean Asselborn. Tudomása szerint egyelőre nincs napirenden a Magyarország elleni szankciók bevezetése.
A Fidesz frakcióvezetője úgy látja: mindenki, még az MSZP szavazói is a változásra szavaztak tavasszal. Hódmezővásárhely polgármestere szerint „a sajtóban megjelenő kritikák, vélemények feltétlenül hatással vannak” pártjára. Lázár elképzelhetetlennek tartja, hogy az új alkotmány tavaszi végszavazásáig elolvadjon a kétharmad és az alkotmányozó többség ne fogadja el az új alaptörvényt.
Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu közös kezdeményezése, a „Mi legyen a preambulumban?” című felhívás. A múlt héten arról kérdeztük olvasóinkat, hogy szerepeljen-e kereszténységre történő utalás az alkotmány előszavában. A többség ezt elutasította, mondván, az alkotmány ne Isten és az ember, hanem az emberek egymás közötti viszonyát szabályozza. Ezúttal arra kérdezünk rá, hogy szerepeljen-e a Szent Korona a preambulumban.
A belső utakon keresztül jutunk el egymás, és önmagunk megismeréséhez, s hosszú utazásunk végén rájövünk, erre volt szükségünk, nem a pompára. Javakkal nem pótolható a legnagyobb ajándék, az emberi kapcsolat. Kapjanak helyet gondolatainkban azok, akik kevésbé szerencsések nálunk – nyilatkozta Kozma Imre atya a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője és a Betegápoló Irgalmasrend budapesti rendház főnöke a hvg.hu-nak.
Tettünk-e, teszünk-e valamit azért, hogy a világ élhetőbb, emberségesebb, szebb és jobb legyen? Megvan-e bennünk az a részvét és szeretet, amiről oly sokat fecsegünk, és mostanában oly keveset gyakoroljuk? Kormos István faggatta nem sokkal a halála előtt költőtársát, Nagy Lászlót: mit üzen a XXI. században élőknek, amire ő azt felelte: „Ha még lesz emberarcuk, csókoltatom őket”. Vajon Nagy László ma csókoltatna bennünket?
Rév István, az Open Society Foundations Információs Programjai kuratóriumának vezetője határozottan cáfolta, hogy az Alapítvány támogatta volna a WikiLeaks tevékenységét, ahogy azt kommentárjában Seres László meglebegtette. Levelét – amelyből kiderül, hogy Assange járt Budapesten is (!) -- az alábbiakban közöljük.
Szinte nem múlik el hónap szurkolói rendbontás nélkül. Az állami szervek és a futballklubok vezetősége mindeddig tehetetlen volt. Kérdés, hogy a készülő törvény, amely szigorú büntetéseket helyez kilátásba, több párhuzamos intézkedés híján valóban útját fogja-e állni a futballhuliganizmusnak? A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának cikke.
Nem kell aggódni, a korrupció él és virul, a pártfinanszírozás reformjában sem történt előrelépés. Ugyanakkor az új igazságszolgáltatási törvény megalkotásában való részvételt, a közbeszerzési tesztprogramok kialakítását, a közérdekű bejelentők védelmének szigorítáát célzó kezdeményezést sikertörténetnek tartja Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország (TI) leköszönő ügyvezető igazgatója.
A politika nem kíméli a sztrájkjog szabályozása körüli vitákat sem. A Fidesz beterjesztett javaslata szerint szükség esetén a bíróságnak kell dönteni az elégséges szolgáltatás ügyében. Az előterjesztők állítják, ez megfelel a német sztrájkjogi szabályozásnak, melyet Szabó Máté ombudsman már 2009 októberében követendő példaként említett. Az MSZP szerint viszont a sztrájkjog korlátozásáról van szó, a dolgozókat rabszolgává teszik.
Félelemben tölti milliónyi keresztény a Karácsonyt. Főként a muszlim világban. De miért? Zentai Péter e kérdésére az Amnesty International, a tekintélyes globális ember jogi szervezet keresztények sorsával foglalkozó, történetesen muszlim aktivistája egyebek között azt feleli: az arab rendszerek illetőleg a terroristák lételeme, hogy menekülésre késztesse hazájukból a más vallásúakat, a másként gondolkodókat.
Nyártól a Duna az egész országban fogható lesz, szeptemberben elindul a második csatorna, a Duna ingyenes marad, s nem lesz pártos – minderről Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió újonnan kinevezett vezérigazgatója beszélt a hvg.hu-nak.
De a legfőbb gond a Jobbik politikájában az „iszlám orientáció” és a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás összeegyeztetése. Hogyan lehet a mohamedánok számára máig „őselleneségnek” számító keresztes lovagok jelvényével kiállni a palesztín Hamasz és a Hezbollah, közvetve pedig az iszlám fundamentalizmus, és a dzsihad eszméje mellett?
A modern társadalom értékeivel és normáival szemben megfogalmazott világképéhez alkalmazkodóknak védettséget ígér a Fidesz, ám ez hamis biztonság, ami a mindennapi élet szabadságának a rovására megy – állítja a HVG elemezésének szerzője, Niedermüller Péter kulturális antropológus.
