Hankiss Elemér: A bizonytalanság kora?

Válság nyomán új világrend, vagy épp ellenkezőleg, új világzűrzavar van-e kialakulóban? – boncolgatja történelmi példák segítségével a jelen súlyos kérdéseit írásunk szociológus szerzője.

Hankiss Elemér

Waterloo után: ki hisz még Orbánnak?

Egy ország élén nem állhat olyan ember, aki környezetével együtt mást mond délelőtt, s mást délután. Az is rossz, ha törvényjavaslatok és előkészítetlen tervezetek kapcsán kormányon és frakción belül úgy vitatkoznak, alkudoznak, szavaznak – véleményüket akár óránként változtatva – társadalmi csoportok, gazdasági ágazatok, régiók sorsáról, mintha azok egy össznépi társasjáték leüthető, kicserélhető bábui volnának. Ez a politika és politikusi magatartás most a csőd szélére juttatott minket, s itt az ideje a konzekvenciák levonásának. Voltak már miniszterelnökök ebben az országban, akik ilyen helyzetben tudták, mit kell cselekedni.

Sebők János

Ilyen böszmeséget!

Végül minden jóra fordult. Ha szerencsénk van, ideérnek a szövetséges ejtőernyősök, átveszik az ország irányítását, Matolcsy Györgyöt pedig a strasbourgi bíróság tiltja el mindenféle közgazdasági tevékenységtől, ha addig meg nem pattan Argentínába. Nem örömhír önmagában az idegen felügyelet, de a függetlenség sem mindig áldás. Például ha egy ország saját, bennszülött kormánya látványosan képtelen egy büfé vezetésére is, akkor ahhoz képest a külföldi beavatkozás egyenesen üdvözlendő. Ezért fogadták ovációval a líbiai felkelők a francia bombázókat. Ők sem voltak hazaárulók, csak új típusú együttműködést alakítottak ki.

Tóta W. Árpád