Megelégelve az utasok kiszolgáltatottságát, önszerveződő jelleggel indult kezdeményezés az egyik közösségi oldalon. Rendkívül ötletes, bár sajnos Magyarországon gyerekcipőben járó hozzáállás. Nálunk generációk szocializálódtak úgy, hogy egy anomáliára, vis maiorra, vészhelyzeti jellegű szituációra (baleset, sztrájk, közszolgáltatások üzemzavara, stb.) egyetlen reakciójuk az volt: oldja meg az állam.
Köztes demokrácia címmel jelent meg a Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb kiadványa. A csütörtök esti, budapesti könyvbemutatón politológusok elmélkedtek Magyarország jelenlegi állapotáról. Elhangzott: két Magyarország van és a kettő egymással nem kommunikál. Továbbá: a magyar demokrácia politikai intézményei úgy viszonyulnak a Nyugat demokratikus intézményeihez, mint a magyar foci a Manchester Unitedhez.
Magyarországon 1989-90-ig pártállami maffia vezette a sóhivatallá züllesztett érdekképviseleteket. A versenyszférában csak elvétve találhatók a dolgozók érdekvédelmére szakosodott, valódi szakszervezetek. Más a helyzet a közszférában, ahol a különböző pártokhoz kötődő, széttöredezett szakszervezetek próbálják elejét venni az elbocsátásoknak, illetve fenntartani a szerződésben kőbe vésett juttatásokat. Ám összehangolt, eredményes akciókkal eddig adósok maradtak. A jelenleg folyó BKV sztrájk is kétesélyes.
A politológus szerint az együttműködés sokkal inkább tűnik kényszernek, mint zseniális húzásnak.
Jeskó József politikai elemző Miért nincs értelme a Bokros-Vona vitának? című irásában kifejti a párbeszéd hiábavalóságát, hiszen kizárt az álláspontok közelítése, de még meghallgatása is. Szerintem igenis lenne értelme egy ilyen vitának.
Az MSZP vezetése képtelen elhatárolódni a leszerepelt Gyurcsánytól, aki még mindig bűvkörében tartja megrögzött híveit, s közben a színfalak mögött szívósan védi a különböző párttestületekben kiépített pozícióit.
Az MDF valóban a baloldalon keletkezett űrt próbálja meg kitölteni? Török Gábor szerint a szocialisták felismerték: az MDF veszélyesen közel került szavazóikhoz.
Török Gábor a tavasszal esedékes választásokról ír aktuális bejegyzésében. A politológus szerint van esély a korábbiaknál alacsonyabb részvételre.
Éveket pocsékoltunk el a meddő radarvitával, s ez felveti a kérdést: van-e ma Magyarországon olyan közvéleményt formáló politikus, aki valódi felelősséget érez az ország és polgárai biztonságáért? És ennek hangot is mer adni, nem úgy általában nyilatkozva, hanem konkrétan, kiállva a délre néző radar mielőbbi üzembeállítása mellett ?- kérdezi Hollósi Nándor, nyugalmazott vezérkarifőnök-helyettes.
Az új évtized első nagy belpolitikai vitája a Fidesz nyugdíjreform-terve kapcsán robbant ki, annak ellenére, hogy az MSZP támadásait kiváltó, Varga Mihály Fidesz-alelnök által adott nyilatkozat gyakorlatilag semmilyen olyan új elemet nem tartalmazott, amit ne vállalt volna pártja nyíltan már 2001 óta. Miről szólt tehát valójában a másfél évtizede rétestésztaként nyúló nyugdíjvita legújabb fordulója? A nyugdíjakról és a nyugdíjasokól? Vagy talán a kormányra készülő ellenzék kampánystratégiájáról? - veti fel Halasi Endre, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Tiltás, demokratikus alapjogok korlátozása vagy szűkítése, újraállamosítás, a multik adóügyi gettósítása, csendőrállam létrehozása, a szülni nem akaró nők gyermekáldásra kényszerítésre. Nagyjából így festene a Jobbik-Magyarország. Ahol ideológiai kényszergyógykezeléssel vernének belénk magyarságtudatot.
Miért mondtak fel az ITD Hungary, azaz a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség vezérigazgatójának éppen most, három hónappal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatának lezárulta után? Ő pedig miért mondott fel még az utolsó pillanatban két igazgatójának és egy projektiroda vezetőjének? Magától Rétfalvi Györgytől vártunk választ kérdéseinkre.
Papp József közgazdászt, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docensét néhány hónapja, mint független szakértőt, beválasztották a BKV igazgatóságába. Első kézből szerezhetett élményanyagot készülő könyvéhez, amelyben többek között a közpénzek eltulajdonításán alapuló „képmutató parazitizmus” jelenségét vizsgálja. A főváros közlekedési vállalat költségeit számottevően csökkentené a fölösleges vezetők elbocsátása, a felduzzadt adminisztráció leapasztása - véli Papp József.
Ha politikusi döntések szabályozzák a főáramú tömegmédia piacát a nézők illetve a hallgatók ítélete helyett, annak a vége rendszerint egy panamabűzös történet. Ha az útépítésnél, közüzem-és közlekedésfejlesztésnél, általában a hatalom által döntésre vitt tendereknél ez van mifelénk, ugyan mitől lenne pont ez másként? De van egy jó hírünk: míg a sztrádát és völgyhidat nem lehet felvinni az önszabályozó világhálóra, a rádió-és tévécsatornákat előbb-utóbb igen. Talán még ebben az évtizedben. Ezzel a médiacenzoroknak befellegzik.
Rosszul gondolja, aki úgy véli: a biztos győzelemért nem kell harcolni, csak úgy az ölünkbe hull. Az elmúlt évtized meglepő választási fordulatai arról tanúskodnak: a tuti győzelemre hivatott (de minimum esélyes) szereplőket is érheti hidegzuhany. Tanulság ez a Fidesznek is, mielőtt fejébe száll a diadalmámor, mielőtt előre iszik a szoci medve bőrére.
Adnék egy tippet az MSZP-nek. Pontosabban egy tippet, ami a haza üdvét szolgálja, és mellesleg az MSZP-nek is jót tenne. Legyen Sólyom László a szocialisták államfőjelöltje az idei elnökválasztáson!
Az SZDSZ várható parlamenti búcsúja kapcsán a politológus korábban már írt a liberális tábor lehetséges jövőjéről. Mostani jegyzete szerint a kérdés azonban ennél tágabban is megfogalmazható: vajon hogyan hat az SZDSZ kiesése a teljes magyar politikára?
2010. január 1-én ötödik újévi üzenetét mondta el Sólyom László köztársasági elnök. Tekintettel arra, hogy az idén nem pusztán parlamenti, de köztársaságielnök-választás is lesz, talán nem haszontalan, ha röviden mérlegre tesszük a hivatalban lévő elnök – újévi köszöntőiben is megmutatkozó – politika-felfogását, illetve annak változásait.
Bizonytalanság még mindig bőven van a gazdasági előrejelzésekben, a válságnak sincs még vége, és az is valószínű, hogy ez az év sem lesz sokkal könnyebb az előzőnél, de talán a tavalyinál valamivel nyugodtabb körülmények között vághatunk neki. Mit gondolnak erről neves szakemberek? Cikkünkben Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke, Mihályi Péter közgazdász, Raskó György agrárközgazdász és Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő véleményét olvashatják.
Jövőanalizáló cikkel zárjuk az évet. Arra vállalkozván, hogy belőjük: mi várható a belpolitikai porondon 2010-ben. Nem árt ugyanis bekémlelni a közélet időalagútjába, mielőtt annak csúszós felületére lépünk.
A miniszterelnök politikai igazgatója az „elmúlt nyolc évet” tizenötre cserélte, de arra is maradt ideje, hogy Magyar Pétert kritizálja.
Donald Trump amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt fogadta a Fehér Házban.
Az ukrán elnök szerint ez már önmagában kompromisszum Ukrajna részéről.
Az amerikai elnök emellett az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatalának nyújtott támogatások megszüntetéséről is döntött.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
