Mire adoptálnánk az eurót, már a többieknél sem lesz – vélekedik Róna Péter közgazdász (68), aki élesen bírálja a Nemzeti Bank monetáris politikáját, ellenzi az adócsökkentést, és nincs hasra esve a multiktól. Róna Péter 1986-tól 1990-ig a Schroder bankház elnök-vezérigazgatója, 1990 és 2004 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója volt.
Csizmadia Ervin, Orbán Viktor „forradalma” címmel megjelent írásában, abból kiindulva, hogy a Fidesz elnöke a kétharmados eredmény ismeretében „a szavazófülkék forradalmáról”, és a „forradalmi parlament” által megvalósítandó Nemzeti Együttműködés Rendszeréről beszélt, Bibó István szellemét idézve, felveti a hatalomkorlátozás és a garanciateremtés szükségességét. Ám Bibó „korlátozott forradalom” elképzelése már 1945-47-ben is illúzió volt, mely 1989-90-ben, mikor megvalósították, eleve idejét múlta. Egyébként is, demokráciában a legitimitás és az alkotmányosság megfelelő garancia a túlhatalommal szemben.
Az oktatás gondjairól és a tervezett változtatásokról beszélt Hoffmann Rózsa a polgári köröknek, civil szerveződéseknek fedelet nyújtó Polgárok Házában. A napokban ott mutatták be a Kairosz Kiadó gondozásában megjelenő „Magyarnak lenni” sorozat legújabb, Jövőnk a tét címet viselő kötetét. Ennek interjúalanya a kereszténydemokrata képviselőnő, aki minden bizonnyal az oktatási ügyek államtitkára lesz az új kormányban.
Sokak számára meghökkentő, hogy a Fidesz a „szavazófülkék forradalmáról vagy „forradalmi parlamentről” beszél. A Fidesz újsütetű beszédmódja valójában arra irányul, hogy nyelvileg is birtokba vegye a politikai teret. A párt nem kevesebbet tűz maga elé, mint hogy lezárja az „ideiglenesség” korát és megnyissa a „véglegességét”. De nem túlságosan nagyigényű vállalkozás-e ez?
A Magyar Nemzetnek adott interjúban Orbán Viktor ismét elküldte a selyemzsinórt Simor Andrásnak: „…egyelőre azt várjuk, hogy a Nemzeti Bank elnöke ahelyett, hogy súlyos károkat okozna Magyarországnak, az ország érdekében maga oldja meg a kialakult helyzetet.” A leendő miniszterelnök szerint a nemzeti együttműködés rendszerével új politikai rendszer születik, amely a „baloldali oligarchák” megdöntött rendszere helyébe lép.
A parlamenti nyitónap ünnepélyességét elhomályosíthatja a Jobbik frakcióvezetőjének mellényével összefüggő közvita illetve az MSZP-nek a parlamenti állandó bizottságok tisztségviselőivel kapcsolatos obstrukciója. Már ma dolgozniuk kell a képviselőknek: többek között törvényt módosítaniuk a kettős állampolgárság rendezése végett. Ennek gyorsasága kételyeket ébreszt átgondoltságát illetően: Szlovákia rapid módon hazahívott nagykövetét nélkülözni fogjuk a karzaton.
A sajtóban gyakran megszólaló alkotmányjogász azt állítja „nem lehet mit tenni a mellényes Vonával a parlamentben”. Nem akarok vitatkozni a nyilatkozóval, csak közös gondolkozásra hívom az olvasókat, annak megítélésére, hogy tud-e a jog valamit kezdeni ezzel a bonyolultnak látszó problémával.
A brit parlamenti választások eredményeként konzervatív-liberális kormány fogja vezetni a szigetországot, éspedig kitöltve az ötéves mandátumot. Az alsóházi erőviszonyokat tekintve történelmi léptékű átrendeződésről beszélhetünk. A Munkáspárt veresége nemcsak a közel másfél évtizedes baloldali éra végét jelenti az Egyesült Királyságban, hanem a Labour útkeresésének kudarcát is.
Gábor Róbert (91) Peyer Károly híveként aktívan részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban, majd fellépett a kommunistákkal szemben is. 1947-ben szökött nyugatra, néhány hónappal később, távollétében halálra ítélték. 1949 óta az USA-ban él. A nyolcvanas évek végén jött először haza, és mint az AFL-CIO amerikai szakszervezeti mozgalom megbízottja, segítette a független magyar szakszervezetek megalakulását.
„Mivel a párt a mi vezetésünk alatt történelmi vereséget ért el, nekünk, az elmúlt nyolc év vezetőinek most mennünk kell” – kulcsmondat a volt miniszterelnök nemrég nyilvánosságra hozott provokatív pamfletjéből. (Röpirat a baloldalhoz, az MSZP-hez – kormányzásról, ellenzékiségről, rólunk). Ha Gyurcsány komolyan gondolja, amit leírt, akkor akár új, szeplőtelen és hiteles politikusjelöltek is feltűnhetnek a párt háza táján. Az is lehet persze, hogy Gyurcsány csak átmeneti visszavonulásban gondolkodik.
Magyarországnak konzervatív szemléletű kormányzásra, törvényhozásra és alkotmányozásra van szüksége. Nem forradalomra. A rendszerváltás után húsz évvel a magyar politikai szisztéma bölcs és megfontolt újragondolásának, finomhangolásának, korrekciójának ideje jött el – 2010-ben erre a változásra szavaztak a választópolgárok.
Az 1989-90-es rendszerváltás során létrehozott jogi konstrukciók megmerevedésének okait elemzi többek között Fleck Zoltán jogszociológus Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után c. kötete, amely a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg. A ELTE tanszékvezetőjét, akinek kutatási területe a jogállam intézményrendszere, azon belül is az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottsága a mai helyzet jogi vonatkozásiról kérdeztük.
Az Internet jövőjéről, annak természettudományos, technológiai és társadalmi vonatkozásairól, továbbá a magyar és izraeli kutatók közös EU pályázatairól tanácskoztak a két ország tudósai Izrael egyik tudományos fellegvárában, a haifai technológiai intézetben. A kétnapos konferencia május 7-én ért véget. Az izraeli kutatók komoly eredményeket értek el az internet tudományos alkalmazása terén, és sikeresen szerepelnek az EU pályázatain, ezért az együttműködés a magyar fejlesztési források bővülését eredményezheti.
Tudományos intézetek nem lehetnek különböző jobb-és baloldali pártholdudvarok káderpihenői. Ahogy látszatstátuszok gyűjtőhelyei sem vagy alibik a külsős fusizáshoz. A kutatóhely nem válhat presztízs-vagy kirakatintézménnyé, ahol érdemi tevékenység nem (vagy alig) folyik. Aligha kell tehát marasztalni azokat, akik politikai nyüzsgéssel akarják ellensúlyozni szakmai felkészültségük gyengeségeit, vagy tehetségüket, képességeiket nem a tudomány területén akarják kamatoztatni.
