Tetszett a cikk?

Két-háromszáz civil áldozata és mintegy ezer sebesültje van a libériai fővárosban, Monroviában a kormányerők és a lázadók között második napja dúló harcoknak. Eközben Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete szerdán a libériai elnök elleni külföldi beavatkozás lehetőségét vetette fel.

A Libéria fővárosában, Monroviában kialakult helyzet kaotikus: a katonák magángépkocsikat kérnek arra, hogy az utcán heverő halottakat napközben összeszedjék, ugyanakkor a halottasházak dolgozói közölték, hogy már nincs helyük a tetemek elhelyezésére. Mindemellett csütörtökön viszonylagos nyugalomról számoltak be Monroviából, amelynek külvárosában két napja folyamatos harcok dúlnak. A kormányerők bejelentése szerint sikerült visszaszorítaniuk a lázadó csapatokat a város kikötőjéből, amely kerületet a városközpont "előszobájának" tartanak, s ezért stratégiai fontosságú hely. A fegyverek elhallgatása csütörtökön több lakost felbátorított arra, hogy előmerészkedjen rejtekhelyéről.
Szerdán tüzérségi lövedékek csapódtak be az Egyesült Államok monroviai nagykövetségi épületegyüttesébe is, s az ott meghúzódó libériaiak közül kilenc életét vesztette. Az amerikai nagykövetség az események dacára továbbra is nyitva marad, az ENSZ azonban a szomszédos Sierra Leonéban helikoptereket tart készenlétben a Libériában maradt ENSZ-munkatársak esetleges kimentésére. Jeremy Greenstock, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete szerdán New Yorkban a libériai elnök elleni külföldi katonai beavatkozás lehetőségét vetette fel, amelynek végrehajtója az amerikai hadsereg lehetne.
A libériai kormány és a két lázadó szervezet június 17-én tűzszüneti megállapodást kötött annak reményében, hogy a polgárháborús helyzetnek véget vetnek. A megállapodás értelmében az elnöknek harminc napon belül távoznia kell hivatalából. Taylor azonban pénteken visszatáncolt az egyezménytől, ragaszkodva ahhoz, hogy kitölthesse januárig tartó mandátumát. Az Egyesült Libériaiak a Megbékélésért és a Demokráciáért (LURD) nevű ellenzéki szervezet egységei ezért az elnök megbuktatására katonai támadást indítottak. A lázadók alakulatai ellenőrzésük alatt tartják az ország közel kétharmadát.
Charles Taylor a legerősebb libériai hadúrként 1989-ben katonai lázadással jutott hatalomra. Az azt követő hét évben kegyetlen polgárháború dúlt, amelyben több mint 200 ezer ember vesztette életét. Néhány évi béke után, 2000-ben ismét fellángoltak a harcok a kormánycsapatok és a lázadók között. (MTI)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már 141-en fagytak halálra ezen a télen Magyarországon

Már 141-en fagytak halálra ezen a télen Magyarországon

Zokogtak az Olaszországból hazatérő diákok, amikor megtudták, hogy karantén vár rájuk

Zokogtak az Olaszországból hazatérő diákok, amikor megtudták, hogy karantén vár rájuk

Szeretettel Erdélyből: Gumiszőnyeg-vélemény – a gyergyóditrói ügy személyes lenyomata

Szeretettel Erdélyből: Gumiszőnyeg-vélemény – a gyergyóditrói ügy személyes lenyomata