Tetszett a cikk?

Két-háromszáz civil áldozata és mintegy ezer sebesültje van a libériai fővárosban, Monroviában a kormányerők és a lázadók között második napja dúló harcoknak. Eközben Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete szerdán a libériai elnök elleni külföldi beavatkozás lehetőségét vetette fel.

A Libéria fővárosában, Monroviában kialakult helyzet kaotikus: a katonák magángépkocsikat kérnek arra, hogy az utcán heverő halottakat napközben összeszedjék, ugyanakkor a halottasházak dolgozói közölték, hogy már nincs helyük a tetemek elhelyezésére. Mindemellett csütörtökön viszonylagos nyugalomról számoltak be Monroviából, amelynek külvárosában két napja folyamatos harcok dúlnak. A kormányerők bejelentése szerint sikerült visszaszorítaniuk a lázadó csapatokat a város kikötőjéből, amely kerületet a városközpont "előszobájának" tartanak, s ezért stratégiai fontosságú hely. A fegyverek elhallgatása csütörtökön több lakost felbátorított arra, hogy előmerészkedjen rejtekhelyéről.
Szerdán tüzérségi lövedékek csapódtak be az Egyesült Államok monroviai nagykövetségi épületegyüttesébe is, s az ott meghúzódó libériaiak közül kilenc életét vesztette. Az amerikai nagykövetség az események dacára továbbra is nyitva marad, az ENSZ azonban a szomszédos Sierra Leonéban helikoptereket tart készenlétben a Libériában maradt ENSZ-munkatársak esetleges kimentésére. Jeremy Greenstock, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete szerdán New Yorkban a libériai elnök elleni külföldi katonai beavatkozás lehetőségét vetette fel, amelynek végrehajtója az amerikai hadsereg lehetne.
A libériai kormány és a két lázadó szervezet június 17-én tűzszüneti megállapodást kötött annak reményében, hogy a polgárháborús helyzetnek véget vetnek. A megállapodás értelmében az elnöknek harminc napon belül távoznia kell hivatalából. Taylor azonban pénteken visszatáncolt az egyezménytől, ragaszkodva ahhoz, hogy kitölthesse januárig tartó mandátumát. Az Egyesült Libériaiak a Megbékélésért és a Demokráciáért (LURD) nevű ellenzéki szervezet egységei ezért az elnök megbuktatására katonai támadást indítottak. A lázadók alakulatai ellenőrzésük alatt tartják az ország közel kétharmadát.
Charles Taylor a legerősebb libériai hadúrként 1989-ben katonai lázadással jutott hatalomra. Az azt követő hét évben kegyetlen polgárháború dúlt, amelyben több mint 200 ezer ember vesztette életét. Néhány évi béke után, 2000-ben ismét fellángoltak a harcok a kormánycsapatok és a lázadók között. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szigorításra számítanak a boltosok, de óvnak a pánikkeltéstől

Szigorításra számítanak a boltosok, de óvnak a pánikkeltéstől

Feleannyi iskolában van korlátozás, mint a második hullám tetőzésekor

Feleannyi iskolában van korlátozás, mint a második hullám tetőzésekor

Jahn Ferenc kórház: Nem vált működésképtelenné a II. belgyógyászati osztály

Jahn Ferenc kórház: Nem vált működésképtelenné a II. belgyógyászati osztály