Az Orbán-rezsim kitiltotta a szélsőséges Kneecap északír együttest Magyarországról. Ezzel az állami önkényuralom döntött arról, amiről a civil társadalomnak és egy felelős magáncégnek kellett volna. A Sziget Fesztivált szervező Sziget Zrt. két hibát követett el. Az első, hogy meghívta a Kneecapet. A hibát a meghívónak kellett volna kijavítania. De a második hibát is elkövette: nem javította ki. Így az Orbán-rezsim tetszeleghet a problémamegoldó szerepében, aminek magyar demokratákként a legkevésbé sem örülhetünk – érvel Sükösd Miklós szociológus.
A rockzene és a rap történetében rengeteg karcos és harcos együttest, előadót ismerünk a hatvanas évek békepárti pol-beatjétől a sátánista jelképekkel játszó heavy metalon át a botrányban utazó punkegyüttesekig. A Sex Pistols, Dead Kennedys és a többi punkbanda polgárpukkasztásukkal és botrányaikkal a szólásszabadságot tágítgatták, igazán komoly tét nélkül. Mindez a szólásszabadság része volt, játék a szavakkal. A Kneecap azonban a szólásszabadság elvével visszaélve a Hamász és a Hezbollah valósan véres és véresen valós terrorizmusát támogatja, itt és most. A Kneecap észak-írországi, ír nyelvű raptrió. Zeneileg a hiphophoz kötődnek, témáikban pedig az ír–brit konfliktustól indulnak. Nem ettől lettek azonban hírhedtek. Az együttes súlyos, politikai viták középpontjába került. 2024 novemberében a frontember, Mo Chara egy londoni koncerten Hezbollah-zászlóba burkolózva skandálta: „Hajrá Hamász, hajrá Hezbollah!” 2025 februárjában a zenekar olyan képet posztolt, amelyen egyik tagjuk a Hezbollah-vezér, Haszan Naszrallah könyvét olvassa. Ezek az ellenőrzött tények számos helyen dokumentáltan megtalálhatók a médiában (a BBC-től kezdve például itt.)
Mindez azt eredményezte, hogy számos nagy fesztivál nyíltan kimondta: szándékosan nem hívja meg a Kneecapet. Más európai koncertszervezők lemondták a banda tervezett koncertjeit. Több európai országban komoly vitát indult arról ki arról, hogy hol húzódik a szólásszabadság és a terrorizmus propagandájának határa. A Kneecap kritikusai szerint az együttes a vallási alapú terrorizmust élteti, és ezzel átlépi a demokratikus minimumot. Terrorista szervezetek propagandistáinak nincs helye a nyilvános színpadokon.
A Sziget Zrt. idén augusztus 11-ére hívta meg a Kneecapet Budapestre. A meghívás körül nagy vita tört ki. A kritikusok egy csoportja július 11-én a Hajógyári-szigetnél szervezett tüntetést az ír banda tervezett fellépése ellen.
„Semmi keresnivalója Magyarországon egy olyan zenekarnak, amely az október 7-ei mészárlást »ünnepelte«, a Hamasz és Hezbollah terrorszervezeteket éltette, és képviselők és cionisták halálát kívánta. Az ír Kneecap hiphopegyüttest már több európai fesztiválról is kitették. Magyarországon nincs helye a dzsihadista propagandának és gyűlöletnek” – érveltek a tüntetés szervezői.
Néhány nappal később, július 18-án több mint 150 kiváló magyar művész tiltakozott a Kneecap szigetes meghívása ellen. Többek között Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező és filmjének főszereplője, Röhrig Géza, illetve Bárdos Deák Ágnes, Szalóki Ági, Dés László, Presser Gábor, Koncz Zuzsa, Spiró György, Mundruczó Kornél és Péterfy Gergely is felszólalt a terroristákat éltető trió koncertje ellen. A tiltakozók politikai háttértől, művészi különbségektől és műfajoktól függetlenül egyetértettek: a Kneecap hazai fellépése elfogadhatatlan. (A tiltakozók teljes listája itt található.)
Ugyanazen a napon Kádár Tamás, a Sziget főszervezője magyarázta az álláspontját Kneecap-ügyben, mondván „a Sziget (…) nem tiltja le a fellépésüket (…) nem leszünk cenzorok”.
A Kneecap meghívásának ügyében azonban nem pontosak Kádár Tamás fogalmai. A „tiltás” és a „cenzúra” szavak ugyanis állami, adminisztratív, jogi eljárásra utalnak. Amikor Kádár ezeket a szavakat használta, szándékosan elkente és kerülte a felelősséget.
A Sziget nem a magyar állam, amely betilthat vagy cenzúrázhat. Egy zenei fesztivál esetében ehelyett sokkal pontosabb fogalmakra, értelmezési keretekre és tényekre érdemes támaszkodnunk.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
