Leállították a cseh titkosügynök elleni vizsgálatot

Megszüntette a büntetőeljárást egy cseh bíróság Pavel Minarík volt csehszlovák kommunista titkosügynökkel szemben, aki a hetvenes évek elején robbantásos merényletet tervezett az akkor Münchenben működő Szabad Európa Rádió (SZER) ellen. A döntést az államügyészség már csak a legfelsőbb bíróságon támadhatja meg.

  • unknown unknown
Leállították a cseh titkosügynök elleni vizsgálatot
A brünni kerületi bíróság zárt ülésen meghozott döntését azzal indokolta, hogy Minaríknak nem volt szándékában a tervezett merénylettel emberéleteket kioltani. "A rendelkezésünkre álló iratokból kiderült, hogy Minarík egyik levelében javasolta, hogy az esetleges merénylet előtt telefonon figyelmeztetni kellene a SZER-t, hogy az épületet időben kiüríthessék, s emberéletekben ne essen kár" - nyilatkozta a Mladá Fronta Dnes című lapnak Zuzana Kratochvílová, a bíróság elnöke. Tekintettel ezekre a tényekre, Minarík tevékenysége nem büntetendő - véli a bíróság.
Pavel Minarík 1969 és 1976 között dolgozott a Münchenből a kelet-európai szocialista országokba sugárzó amerikai rádiónál, mint a csehszlovák titkosszolgálat ügynöke. Elsősorban a csehszlovák szerkesztőséget figyelte, s a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint egy robbantásos merénylet tervét is felvetette felettesei számára abban az időben. A szocialista Csehszlovákiába való visszatérése után 1976-ban munkájáról nyilvánosan is beszámolt A SZER csehszlovák részlegénél később, 1981-ben valóban történt egy robbanás, de akkor Minarík már a volt Szovjetunióban, Ukrajna fővárosában, Kijevben volt egyetemi hallgató, így az nem írható a számlájára. (MTI)
Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?