Öcalan 1999. szeptemberében, bebörtönzése után adta ki utasítását, mostani felhívásában azonban közölte: a párt szabadlábon lévő vezetői ezentúl belátásuk szerint dönthetnek arról, felújítják-e a harcot, vagy sem. A kurd vezető ezt azzal magyarázta, hogy a török hatóságok nem adtak kedvező választ a kurdok egyoldalú tűzszünetére, s nem mutatnak hajlandóságot arra sem, hogy az időközben Kurdisztáni Szabadság és Demokrácia Kongresszusa (KADEK) nevet felvett PKK-val a kurdok nagyobb önállóságáról megállapodjanak.
Ankara nem ismeri el hivatalosan az országban élő 12 milliós kurd népességet. Abdullah Öcalan 1999-es elfogásáig 15 éven keresztül állt a regionális autonómiát követelő PKK élén, amely a török hatóságok ellen harcolt az ország délkeleti részén élő kurdok regionális autonómiáját követelve. A török titkosszolgálat 1999 februárjában fogta el Öcalant, aki azóta az Isztambul melletti Imrali-szigeten levő börtön egyetlen foglyaként életfogytiglani szabadságvesztését tölti. A kurd lázadók a török kormánytól a PKK tagságára nézve általános amnesztiát, s béketárgyalások megkezdését követelik. A török parlament az előző hónapban elfogadott egy részleges amnesztiáról szóló törvényt, ám ezt a kurd lázadók visszautasították. (MTI)