A lap szerint a választási törvényeket előkészítő román parlamenti bizottság elfogadta a javaslatot, amely szerint egy kisebbségi szervezet akkor állíthat jelölteket a helyhatósági választásokon, ha az illető kisebbség 25 ezer tagja vagy a kisebbséghez tartozók 15 százaléka beiratkozik a szervezetbe. A 25 ezres küszöböt úgy kell teljesíteniük a kisebbségi szervezeteknek, hogy az aláírások legalább 15 megyéből származzanak, és valamennyi megyéből legkevesebb 300 aláíró legyen.
A szabály nem vonatkozik azokra a kisebbségi szervezetekre, amelyek jelenleg parlamenti képviselettel rendelkeznek, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) sem. Vonatkozik viszont a magukat polgári erőknek nevező szervezetekre, amelyek már bejelentették, hogy indulnak az RMDSZ-szel szemben a választásokon.
A Székelyföldön szervezkedő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Biharban bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület (MPE), valamint a Szatmárnémetiben létrehozott, a Szilágyságban és Nagybányán is reprezentált Pro Civitate Egyesület számára az új rendelkezés - mint a lap írja - szinte lehetetlenné teszi a választási részvételt, s közös fellépésre ösztökéli a három szervezetet.
Szász Jenő, a törvénymódosítás által érintett Magyar Polgári Szövetség elnöke a Krónikának kifejtette: míg egy "román" pártnak 5 százalékos választási küszöböt kell teljesítenie, a kisebbségek számára már a választásokon való induláshoz is 15 százalékos a támogatási arány. Szász sportszerűtlennek tartja, hogy az RMDSZ támogatta a Varujan Pambuccian örmény képviselő által beterjesztett módosítást.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a kisebbségi szervezetek részéről érkezett szigorító javaslatot az is indokolta, hogy mára tizennyolcra növekedett a kisebbségi képviselők száma a parlamentben, ugyanakkor számos szervezet között dúlt viszály amiatt, hogy ténylegesen kit képviselnek.
Antidemokratikusnak tartja Gabriel Andreescu, az APADOR - Helsinki Bizottság emberi jogi szervezet elnöke a választási törvénynek a kisebbségi szervezetekre vonatkozó módosítását. Andreescu a Cotidianul napilap szerint azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetésnek véli azt a szabályozást, miszerint egy kisebbségi szervezetet a kisebbséghez tartozó személyek 15 százalékának kell támogatnia, míg egy "román" pártnak 25 ezer aláírásra van szüksége, ami a majdnem húszmilliós román többség alig 0,2 százalékának felel meg. "Ezek szerint egy kisebbségtől hetvenszer több támogatót vár el a törvény, mint a többségtől" - vonja le a következtetést az ismert emberi jogi aktivista. (MTI)
A szabály nem vonatkozik azokra a kisebbségi szervezetekre, amelyek jelenleg parlamenti képviselettel rendelkeznek, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) sem. Vonatkozik viszont a magukat polgári erőknek nevező szervezetekre, amelyek már bejelentették, hogy indulnak az RMDSZ-szel szemben a választásokon.
A Székelyföldön szervezkedő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Biharban bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület (MPE), valamint a Szatmárnémetiben létrehozott, a Szilágyságban és Nagybányán is reprezentált Pro Civitate Egyesület számára az új rendelkezés - mint a lap írja - szinte lehetetlenné teszi a választási részvételt, s közös fellépésre ösztökéli a három szervezetet.
Szász Jenő, a törvénymódosítás által érintett Magyar Polgári Szövetség elnöke a Krónikának kifejtette: míg egy "román" pártnak 5 százalékos választási küszöböt kell teljesítenie, a kisebbségek számára már a választásokon való induláshoz is 15 százalékos a támogatási arány. Szász sportszerűtlennek tartja, hogy az RMDSZ támogatta a Varujan Pambuccian örmény képviselő által beterjesztett módosítást.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a kisebbségi szervezetek részéről érkezett szigorító javaslatot az is indokolta, hogy mára tizennyolcra növekedett a kisebbségi képviselők száma a parlamentben, ugyanakkor számos szervezet között dúlt viszály amiatt, hogy ténylegesen kit képviselnek.
Antidemokratikusnak tartja Gabriel Andreescu, az APADOR - Helsinki Bizottság emberi jogi szervezet elnöke a választási törvénynek a kisebbségi szervezetekre vonatkozó módosítását. Andreescu a Cotidianul napilap szerint azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetésnek véli azt a szabályozást, miszerint egy kisebbségi szervezetet a kisebbséghez tartozó személyek 15 százalékának kell támogatnia, míg egy "román" pártnak 25 ezer aláírásra van szüksége, ami a majdnem húszmilliós román többség alig 0,2 százalékának felel meg. "Ezek szerint egy kisebbségtől hetvenszer több támogatót vár el a törvény, mint a többségtől" - vonja le a következtetést az ismert emberi jogi aktivista. (MTI)
