A strasbourgi plenáris ülésen 407 igen és 262 nem voks mellett megszavazott határozatban a képviselők arra is figyelmeztettek, hogy a tárgyalásokat az EU bármikor megszakíthatja, ha úgy tűnik, Törökország visszalép a reformok útján.
Az EP viszont elutasította, hogy a teljes jogú tagság helyett kiváltságos partneri viszonyt vagy bármilyen más egyéb alternatívát kínáljanak fel a belépésre pályázó Törökországnak.
A strasbourgi testület nagy többséggel szavazta le német és francia konzervatív képviselőknek a "privilegizált partnerségre" vonatkozó indítványát, akárcsak az Osztrák Néppárt EP-csoportjának javaslatát "egyéb lehetőségek" figyelembe vételéről, és arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy "indokolatlan késedelem nélkül" kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával.
A szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek bírálták, hogy a konzervatívok kezdeményezésére titokban tartották meg a szavazást a török csatlakozás kérdésében. (A titkos szavazás elrendeléséhez a 732 képviselő egyötödének beleegyezése szükséges.) A liberálisok frakcióvezetője, Graham Watson gyávasággal vádolta a titkos szavazás kezdeményezőit.
Az Európai Parlament állásfoglalása nem kötelező erejű a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs számára. Az unió állam- és kormányfői ezen döntenek arról, hogy megkezdődjenek-e a csatlakozási tárgyalások a 70 millió lakosú muzulmán országgal.
Az EU-tagországok állam- és kormányfői is döntenek arról, hogy megindítják a tárgyalásokat Ankarával, a pontos dátumról azonban még a csúcs előtt néhány órával sem zárult le a vita.
A rövidre tervezett állam- és kormányfői csúcsértekezlet szinte egyetlen nagyobb témája az unió további bővítése, azon belül is várható, hogy a legnagyobb teret Törökországnak szentelik a tagállamok vezetői. Ankara ügyében lényegében már eldöntötték, hogy megkezdik a tárgyalásokat, a fő kérdés elsősorban az, hogy mikor történik majd ez, illetve hogy milyen garanciákat kötnek ki a tárgyalási és előcsatlakozási folyamat idejére annak érdekében, hogy Törökország azok alatt se térjen le az unió megkívánta útról.
Az állam- és kormányfőkhöz írt szokásos csúcs előtti levelében az ülés házigazdája - az EU soros elnökségét betöltő Hollandia miniszterelnöke -, Jan Peter Balkenende még csak meg sem említi név szerint Törökországot. Csupán azt jelzi, hogy már a csütörtöki nyitóvacsorán dönteni kellene a további bővítés aktuális kérdéseiről. Ez azonban nem zárja ki, hogy a vita elhúzódjon, és a rövidnek tervezett csúcs a vártnál tovább tartson - mutattak rá uniós források szerdán.
Horvátország esetében a tagállamok külügyminiszterei lényegében már a hét elején eldöntötték, hogy a csatlakozási tárgyalások kezdetét tavaszra betervezik, de már megnyitásukat is függővé teszik a volt Jugoszlávia területen elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel folytatott horvát együttműködéstől. A kormányfői megbeszélésen mindazonáltal még vita várható arról, mi alapján ítéljék meg az említett együttműködésben mutatott haladást.
Miután a hét elején hivatalosan is lezárták a csatlakozási tárgyalásokat Romániával és Bulgáriával, a kormányfőknek e téren nem marad más feladatuk, mint tudomásul venni ezt, és jelezni, hogy amennyiben a két országban - különösen Romániában - a felkészülés kellő ütemben halad, alig több mint két év múlva újabb két taggal bővülhet az EU. Egy védzáradék értelmében azonban a csatlakozás egy évvel elhalasztható, ha a belépésre váró országban a felkészülés tempója elmarad a kívánatostól.