A brüsszeli csúcs egyik vezető témája lesz az EU foglalkoztatottjainak 70 százalékát adó szolgáltató szektor liberalizálása. A magyar delegáció tagjai Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Somogyi Ferenc külügyminiszter, Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Baráth Etele miniszter, de helyet kaptak benne az Európai Ügyek Hivatalának (EÜH) vezetői is. Iván Gábor EÜH elnök-helyettest a delegáció indulása előtt a sok vitát kiváltott direktíváról kérdezte a hvg.hu.

„A többi tagállam szabályozásával szembeni bizalmatlanság, valamint a versenytől való félelem játszik szerepet a liberalizálás ellenzésében” – állítja Iván Gábor. Az unió nem térhet ki piacának egységesítése elől, csak így maradhat versenyképes az Egyesült Államok és a Távol-Kelet vállalataival szemben. A tervezet elfogadásával azok a szolgáltatók, akik saját hazájukban jogszerűen, valamennyi törvényes előírásnak megfelelően tevékenykednek, a többi tagországban mentesülnének az újabb engedélyezési procedúra alól, és így könnyebben tudnának az anyaországon kívül is tevékenykedni. A szolgáltatók versenyének legfőbb haszonélvezői Európa fogyasztói lennének.

A magyar szakmai kamarákkal már egyeztetett az Európai Ügyek Hivatala. „Vegyes reakciókat váltott ki a brüsszeli tervezet. Vannak, akik félnek a piacnyitástól, pedig az Unióhoz csatlakozva ez tulajdonképpen már megtörtént. A külföldi vállalatok már eddig is könnyebben alapítottak Magyarországon cégeket, mint a magyar vállalkozók Nyugat-Európában” – hangsúlyozza Iván Gábor. Többek között az építőipari tevékenység, a húsfeldolgozás, az utazásszervezés válhat lényegesen könnyebbé a magyar szolgáltatók számára. Kétségtelen, a magyar cégek mindeddig kevés információhoz jutottak a témában - tette hozzá az elnökhelyettes.

A szociális háló védelme, eltérő hatósági szabályozások – főként ezek az érvek szerepelnek a liberalizációt ellenző francia, német, dán és belga kormány listáján. Támogatják a kormányok álláspontját a munkahelyeket féltő szakszervezetek is. A Barroso vezette Európai Bizottságban a már egy éve napirenden lévő direktívában a „származási ország elve” váltotta ki a leghangosabb tiltakozást. Eszerint ugyanis a szektor szereplői bármely tagállamban az „anyaország” szabályozása és rendelkezései szerint működhetnek. A régi és gazdagabb EU-tagok attól félnek, hogy az olcsó kelet-európai szolgáltatások exportja meggyengíti gazdaságukat és szociális rendszerüket.

„A származási ország elve, amelyet az Európai Bíróság esetjoga régóta alkalmaz, várhatóan nem fog kikerülni a direktívából, de módosítások várhatóak a tervezetben” – jósolja Iván Gábor. Legalábbis erre utalt Charlie McCreevy, a belső piacokért felelős biztos legutóbbi nyilatkozataiban. „A módosítások kidolgozásában aktívan közreműködik Magyarország is. Mi is támogatjuk, hogy az egészségügy, illetve a szerencsejáték kikerüljön a származási ország elve alá tartozó szolgáltatások közül. Előbbit nem célszerű a versenyszférába emelni, utóbbi esetében pedig a pénzmozgásokhoz kapcsolódó veszélyek merülhetnek fel.”

Az elutasítás mellett kardoskodók azt figyelmen kívül hagyják, hogy a tervezet nem írhat felül korábbi irányelveket, és bár az elv szerint a származási ország szabályai érvényesek a vállalkozásokra, a bérek meghatározásánál a fogadó ország jogszabálya a meghatározó. Nevezetesen, egy Németországban dolgozó magyar cégnek nem a magyar, hanem a német minimálbért kell majd figyelembe vennie külföldön dolgozó magyar alkalmazottai díjazásánál.

A tervezetet nemcsak az újonnan csatlakozott kelet-európai tagállamok, de Nagy-Britannia és a déli országok is támogatják. A sok módosító javaslat miatt legjobb esetben is csak jövőre várható jóváhagyása. Az irányelv elfogadását tizennyolc hónapos munka követi majd. Ezért legkorábban két és fél év múlva indulhatnak a magyar szolgáltatók az Unió szabad piacának meghódítására.