Dalia Grybauskaité költségvetési EU-biztos szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóját az EU műholdas közvetítésében követhették az érdeklődő újságírók az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén. A házigazda, Thomas Glaser, a Képviselet megbízott vezetője elégedetten jegyezte meg, hogy a mostani az első olyan költségvetés-előkészítő szakasz, amikor valódi vita van, és ez elsősorban a közös célkitűzésekhez, azok finanszírozhatóságához kötődik, nem pedig lobbiérdekekhez.

Alapvető hiba a rendszerben?

Thomas Glaser úgy vélte: az európai „gazdag országok” ma sokkal szegényebbek, mint 10-15 évvel ezelőtt, ez is kellett például ahhoz (az ugrásszerű fejlődés mellett), hogy Írország mára az EU második leggazdagabb tagállamává váljon. Miközben természetesen örvendetes Európa zöld szigetének hatalmas előrelépése korábbi önmagához képest, adódik a kérdés: nincs-e alapvető hiba a rendszerben. Glaser szerint a világban lezajlott technikai fejlődés, a globalizáció nem csak előnyökkel jár, hanem adott térségek, közösségek számára hátrányokkal is. A kereskedelem, a termelés földrajzi korlátai megszűntek, a tőke egyszerűen tovább áll. Oda, ahol jobban megtérül. A második ipari forradalom két nagy nyertese, Franciaország és Németország gazdasági visszaesésének okát az ágazati váltás lassússágában látja Thomas Glaser, abban, hogy a két ország nem tudott időben felkapaszkodni a harmadik ipari forradalom, a tudásalapú információtechnológia expresszvonatára.

Koncentráltabb felzárkóztatást

Azzal a felvetéssel, hogy a gazdasági nehézségek miatt éppen a jóléti célok és a szolidaritás nem valósul meg, az EU-diplomata nem értett egyet. Felhívta a figyelmet, hogy a strukturális alapok 78 százalékát teszik ki a kohéziós támogatások, vagyis a felzárkóztatást, a szolidaritást szolgáló pénzek, és mindössze 18 százalék jut az elsődleges lisszaboni célkitűzésre, a versenyképesség erősítésére.

Thomas Glaser azt is megjegyezte: álláspontja szerint irreális, hogy Európa 41 százaléka volt jogosult támogatásra a strukturális alapokból, szerinte koncentráltabban, a tényleges rászorultságnak megfelelően kellene meghatározni a kedvezményezettek körét.

Magyar mérleg

A heves vitákat kiváltó brit visszatérítéssel kapcsolatban Glaser hangsúlyozta, az Egyesült Királyság gazdasága hagyományosan más struktúrájú, mint a kontinentális Európáé, kereskedelmének csak felét bonyolítja a belső piacon, mintegy 50 százaléka az EU-n kívüli országokban realizálódik. Mások a fogyasztói szokások is: a britek nem takarékoskodnak, jövedelmük meghatározó hányadát elköltik, így magas az ország forgalmiadó-bevétele, ebből következően uniós befizetése is. A brit visszatérítés ügyét tehát komplex összefüggések tükrében kell vizsgálni. Thomas Glaser szerint vitatható a Bizottság javaslata az általános korrekciós mechanizmusra; annak megvalósulása esetén ugyanis Nagy-Britannia és Németország veszítene, míg a jelenleg is jobban prosperáló Hollandia profitálna.

Az EU-diplomata nem mulasztotta el megjegyezni, hogy véleménye szerint Magyarország jól élt az uniós csatlakozás kínálta nyitással, jól használja fel a lehetőségeket a gazdaság terén. Brüsszel úgy látja, hogy konstruktív és egyre fontosabb szerepet játszik a magyar kormány az EU tervezési- és pénzügypolitikájában, s markáns, határozott állásponton van a gazdaságpolitikát illetően. Az EU vezetői pozitívan értékelik a magyar hozzáállást és hozzájárulást a közösségi célokhoz.