Világ

NOB: egy jó és egy rossz hír Rogge-tól

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) összesen 204 millió eurót oszt szét a tavalyi athéni olimpián szerepelt 28 sportág nemzetközi szövetségei között.

Ezt Jacques Rogge, a NOB elnöke jelentette be a szervezet végrehajtó bizottságának berlini ülésén.

A jó hír mellett a belga sportdiplomata egy rosszal is szolgált a szakszövetségeknek: továbbra is bizonytalan, hogy a NOB milyen irányban alakítja majd át, illetve átalakítja-e egyáltalán a nyári játékok programját. A módosításról a tervek szerint a július eleji, szingapúri kongresszuson születik döntés.

"Csak annyit tudok garantálni, hogy minden sportág sportszerű elbírálásban részesül. Erős szövetségeink vannak, és az erős szövetségeknek nincs mitől tartaniuk" - mondta Rogge.

A kisebb sportágakat irányító szervezeteknél elsősorban amiatt aggódnak, hogy a NOB-elnök szándékai szerint egyesével szavaznak majd a létükről. A terv az, hogy amely sportág 50 százalékosnál kisebb támogatottságot kap, az elveszti helyét az olimpiai műsorban, s a megüresedett pozíció(k)ra a pályázók közül - golf, rögbi, fallabda, karate, görkorcsolya - kerül(nek) ki a beugró(k). Rogge erre vonatkozó javaslatát még el kell fogadnia a végrehajtó bizottságnak.

Az elnök megerősítette: abban nem lesz változás, hogy a nyári ötkarikás programot továbbra is 28 sportág, 300 versenyszám, a mezőnyt pedig 10 500 sportoló alkotja.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?