Kérte, bízzanak abban, hogy a kínai kormány és a Kínai Kommunista Párt az ország érdekeinek megfelelően tudja kezelni a kínai-japán viszonyban felmerülő problémákat. Mintegy 3500 pártfunkcionárius, állami tisztviselő és katonatiszt előtt mondott pekingi beszédét az állami televízió is közvetítette.

Li utalt arra, hogy a tüntetések folytatódása "veszélyeztetheti a társadalmi stabilitást". Egyes elemzők szerint attól tartanak a kínai kormány és a kommunista párt vezetői, hogy egyes csoportok szociális és politikai követelések hangoztatására is kihasználhatják a japánellenes spontán tüntetéseket.

Más elemzők rámutatnak, hogy Peking a kínai-japán ellentét mértéktelen kiélezésében sem érdekelt, hiszen a vágtató iramban fejlődő kínai gazdaságnak nagy szüksége van japán hitelekre és technológiákra.

Egy japán középiskolai történelemkönyv tokiói engedélyezése szította fel a lappangó kínai-japán viszályt. Kínai megítélés szerint az új japán tankönyv kisebbíteni igyekszik azokat a rémtetteket, amelyeket a császári japán hadsereg követett el a második világháború előtt és alatt Kína területén.

A japán "történelemhamisítás" által kiváltott kínai felzúdulás tüntetések sorozatára vezetett három egymás után következő hétvégén több kínai nagyvárosban. Ezek némelyikét kisebb erőszakcselekmények kísérték, a tüntetők kárt tettek több japán érdekeltségű épületben, köztük Japán pekingi nagykövetségében. Tokió kártérítést és bocsánatkérést követel ezért Pekingtől.

Hírek szerint állampolgári kezdeményezésekkel újabb tüntetéseket szerveznek május elejére Kína több nagyvárosába. A külügyminiszter felhívása, amely szerint jobb lenne, ha a kínaiak "mindennapi munkájukban, illetve tanulmányaikban hasznosítanák hazafias energiáikat", nyilván ezeknek kívánt elébe vágni.