Lehűtené a tüntetőket a kínai kormány

A japánellenes tüntetésektől való tartózkodásra szólította fel kedden honfitársait Li Csao-hszing kínai külügyminiszter.

  • MTI MTI
Lehűtené a tüntetőket a kínai kormány

Kérte, bízzanak abban, hogy a kínai kormány és a Kínai Kommunista Párt az ország érdekeinek megfelelően tudja kezelni a kínai-japán viszonyban felmerülő problémákat. Mintegy 3500 pártfunkcionárius, állami tisztviselő és katonatiszt előtt mondott pekingi beszédét az állami televízió is közvetítette.

Li utalt arra, hogy a tüntetések folytatódása "veszélyeztetheti a társadalmi stabilitást". Egyes elemzők szerint attól tartanak a kínai kormány és a kommunista párt vezetői, hogy egyes csoportok szociális és politikai követelések hangoztatására is kihasználhatják a japánellenes spontán tüntetéseket.

Más elemzők rámutatnak, hogy Peking a kínai-japán ellentét mértéktelen kiélezésében sem érdekelt, hiszen a vágtató iramban fejlődő kínai gazdaságnak nagy szüksége van japán hitelekre és technológiákra.

Egy japán középiskolai történelemkönyv tokiói engedélyezése szította fel a lappangó kínai-japán viszályt. Kínai megítélés szerint az új japán tankönyv kisebbíteni igyekszik azokat a rémtetteket, amelyeket a császári japán hadsereg követett el a második világháború előtt és alatt Kína területén.

A japán "történelemhamisítás" által kiváltott kínai felzúdulás tüntetések sorozatára vezetett három egymás után következő hétvégén több kínai nagyvárosban. Ezek némelyikét kisebb erőszakcselekmények kísérték, a tüntetők kárt tettek több japán érdekeltségű épületben, köztük Japán pekingi nagykövetségében. Tokió kártérítést és bocsánatkérést követel ezért Pekingtől.

Hírek szerint állampolgári kezdeményezésekkel újabb tüntetéseket szerveznek május elejére Kína több nagyvárosába. A külügyminiszter felhívása, amely szerint jobb lenne, ha a kínaiak "mindennapi munkájukban, illetve tanulmányaikban hasznosítanák hazafias energiáikat", nyilván ezeknek kívánt elébe vágni.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?