A több mint kétórás találkozó után kiadott közös közlemény szerint a felek egyaránt ellenzik Tajvan függetlenné válását. Megállapodtak arról, hogy "együtt munkálkodnak az ellenségeskedés megszüntetésén, és eljutnak a békekötésig".

Történelmi kézfogó © AP

Tajvan a kommunisták és a nacionalisták polgárháborújának végén, 1949-ben szakadt el ténylegesen Kínától. A vesztes nacionalisták e szigetre menekültek, és ott folytatták kormányzásukat. Mind a pekingi kommunista állam, mind Tajvan Kuomintang-kormányzata azt vallotta évtizedeken át, hogy Kína és Tajvan összetartozik. Mindkét fél önmagát tartotta az egész Kína törvényes kormányának. Ez az első alkalom, hogy a Kuomintang vezetője visszatér Kínába, amióta a kommunisták Mao Ce-tung irányítása alatt legyőzték a Csang Kaj-sek vezette hadsereget.

"Történelmi állomáshoz érkeztünk" - jelentette ki még a négyszemközti találkozó előtt Hu Csin-tao és hozzátette: "Ez a látogatás megtestesíti mindkettőnk elszántságát és őszinte elkötelezettségét, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a Tajvani-szoros mindkét oldalán." Bár elismerte, hogy a kétoldalú kapcsolatok "bonyolult időszakot élnek át", a kínai vezető szerint Peking kész a párbeszédre "minden tajvani párttal, csoporttal és képviselővel, amely, illetve aki a kapcsolatok fejlődését óhajtja, és ellenzi Tajvan függetlenségét".

Lien Csan, utalva a pekingi parlament által márciusban elfogadott elszakadásellenes törvényre, amely a tajvani függetlenség kikiáltásának esetére katonai akciót helyez kilátásba, "igen sajnálatosnak" nevezte a jelenlegi helyzetet, és hangsúlyozta: "Mindenképpen el akarjuk kerülni a konfrontációt". Ugyanezeket a gondolatokat fejtette ki Lien péntek délelőtt a pekingi egyetemen tartott beszédében is. "Nem élhetünk állandóan a múltban" - figyelmeztetett a tajvani politikus.

Kína most ígéretet tett arra, hogy elősegíti Tajvan részvételét különböző nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ Egészségügyi Világszervezetében (WHO). Peking eddig általában akadályozni próbálta Tajvan ilyen irányú törekvéseit, mindenekelőtt az ENSZ-be való felvételét. A kommünikéből nem derül ki egyértelműen, hogy Kína engedi-e Tajvan önálló nemzetközi szerepvállalását, vagy pedig továbbra is azt szorgalmazza, hogy a szigetet az anyaország részeként kezeljék.

1949. október 1. - Mao Ce-tung Pekingben bejelenti a Kínai Népköztársaság létrejöttét. A Kuomintang nacionalistái Csang Kaj-sek vezetésével Tajvan (a volt Formosa) szigetére menekülnek.

1949. december 7. - A KNP kormányt alakít Tajvanon, és megtilt minden kapcsolatot a kommunista Kínával.

1958 - A kínai hadsereg nagyarányú offenzívát indít a Tajvani-szorosban lévő Kinmen és Macu szigetek ellen. Az amerikai flotta megakadályozza a kínai csapatok partraszállását.

1971. október 25. - Peking elfoglalja az ENSZ-ben a Kínát megillető helyet, amelyet addig a tajpeji rezsim birtokolt.

1979. március - Az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatokat létesít Kínával, de változatlanul segíti Tajvan védelmét.

1987. július 15. - Tajvan eltörli a hadiállapotot - az első lépés a demokratizálódás felé.

1987. november 2. - A tajvaniaknak engedélyezik, hogy családegyesítés céljából a szárazföldi Kínába utazzanak, ami megnyitja az utat a kereskedelmi kapcsolatokhoz.

1990. szeptember 21. - Tajpejben megalakítják a Tajvani-szoros két oldala közötti kapcsolatokat koordináló nonprofit magánalapítványt (Straits Exchange Foundation - SEF), válaszként Peking létrehozza ennek partnerszervezetét (Association for Relations Across the Taiwan Straits - ARATS).

1993. április 22. - Szingapúrban tárgyalt Ku Csen-fu, a SEF elnöke és Vang Tao-han, az ARATS vezetője.

1995. június - Peking felfüggeszti a magas szintű tárgyalásokat Tajpejjel, tiltakozásul Li Teng-huj tajvani elnök
Egyesült Államokbeli látogatása miatt.

1996. március 23. - Tajvanon megrendezik az első közvetlen elnökválasztást. Röviddel a szavazás előtt Kína rakétákat lő ki a tajvani partok közelében. Li Teng-hujt választják elnökké a szavazatok 54 százalékával.

2000. március 18. - Csen Suj-pien, az ellenzéki Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje, a Kínától való hivatalos függetlenség harcosa nyeri a tajvani elnökválasztást.

2001. január 2. - Közvetlen hajójáratok indulnak a Tajvanhoz tartozó Kinmen és Macu sziget és kínai kikötők között.

2003 tele - Hongkong érintésével elindulnak az első charterjáratok Kína és Tajvan között a kínai újév alkalmából.

2004. március 20. - Szoros küzdelemben ismét Csen Suj-pien nyeri a tajvani elnökválasztást.

2005. január 29. - Elindulnak az első közvetlen charterjáratok Kína és Tajvan között a holdújév alkalmából.

2005. március 14. - A kínai parlament elfogadja a vitatott "elszakadásellenes törvényt", amely lehetővé teszi az erőszakos fellépést Tajvan ellen, ha a sziget kikiáltaná függetlenségét vagy kudarcot vallanának az egyesítési tárgyalások.

2005. április 26. - Lien Csan, a Kuomintang elnöke nyolcnapos látogatást kezd Kínában.