A csatlakozási tárgyalások október 3-án kezdődnek. A jegyzőkönyvet még Törökországnak is alá kell írnia, és nem csupán technikai műveletről van szó, mert a dokumentummal Ankara lényegében független EU-tagállamként ismeri el az általa részben megszállt Ciprust, amelyet mindeddig nem fogadott el önálló országként. A török vezetés még tavaly, a csatlakozási tárgyalások kilátásba helyezésekor jelezte, hogy időben aláírja a megállapodást a tárgyalásokhoz.

Az unió egyúttal a tavaly decemberi bővítési tervek megerősítésével fontos jelzést adott hétfőn arra is, hogy nem torpan meg a bővítési folyamattal, jóllehet annak sokak szerint túlzott gyorsasága volt az egyik tényező, amely az EU alkotmányos szerződésének – illetve annak hátterében az uniós aktuálpolitikának – az elutasításához vezetett két alapító tagországban, Hollandiában és Franciaországban. A politikai EU-vezetés már korábban jelezte: a lakossági aggodalmak ellenére folytatja közös terveinek, köztük a bővítésnek a végrehajtását.

A további bővítés lesz a témája a tagországok állam- és kormányfői találkozójának csütörtökön és pénteken Brüsszelben. Ott uniós források szerint szintén a folyamat továbbvitelére tesznek majd ígéretet az uniós vezetők. Az elmúlt napokban mindazonáltal több jel mutatott arra, hogy a népszavazási eredmények óvatosságra intik az EU-t a bővítés terén: továbbra sincs döntés a Horvátországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások márciusban elhalasztott kezdéséről, és szaporodnak azok az uniós jelzések is, amelyek Bulgáriát és Romániát sürgetik a még hátralévő uniós joganyag átvételére.

Emellett intő jel az is, hogy diplomáciai források szerint a luxemburgi EU-elnökség átdolgozásra visszavette a csúcs nyilatkozattervezetéből a bővítéssel foglalkozó részt, miközben a miniszterek már elemzik a tervezet szövegét.

A brüsszeli csúcs további témája lesz a népszavazások utáni helyzet és a 2007-2013 közötti uniós költségvetés. Előbbivel kapcsolatban a kormányfőknek arról kell határozniuk, mely együttműködési területeken fékezik, melyiken gyorsítják a további lépéseket, illetve főként hogyan ismertetik meg a jövőben jobban az uniós terveket a lakossággal.

A költségvetésről vasárnap különtalálkozót tartottak az uniós miniszterek. Bár az ülésen csupán csekély elmozdulás mutatkozott a sok helyen ütköző álláspontokban, a küldöttségek nagy része jelezte kompromisszumkészségét és politikai szándékát a megegyezésre. Mint Baráth Etele, az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter az ülést követően elmondta, nem volt szükség arra, hogy Magyarország változtasson prioritásain és álláspontján.