"Oroszország maga fogja eldönteni, milyen gyorsan és milyen feltételek közepette halad a demokrácia megteremtése felé. Mivel a demokráciával összeegyeztethetetlen, hogy valaki törvénytelen eszközök felhasználásával igyekszik megvalósítani nemzetiségi, vallási, illetve egyéb céljait, az állam kemény, ám törvényes választ fog adni ezen törekvésekre" - ígérte hétfőn, hagyományos éves országértékelő beszédében Vlagyimir Putyin orosz államfő. A parlament két háza, illetve állami és vallási vezetők előtt mondott beszédében a politikus, aki az elmúlt évszázad egyik legnagyobb tragédiájának nevezte a Szovjetunió széthullását, egyben azt is hangsúlyozta, hazája nemzetközi helyzete csak attól függ, milyen sikeres és milyen erős az orosz állam.

Rendet rakott © AP

Az állam erősítése pedig éppen a múlt héten lépett új fázisába. Az orosz parlament alsóháza ugyanis elfogadta azt a törvényt, amely megszüntette az eddigi vegyes választási rendszert - mostanáig a 450 dumaképviselő felét pártlistáról, másik felét pedig egyéni választókörzetekben választották meg -, kizárta választási koalíciók létrehozását, és megemelte a parlamentbe való bejutáshoz előírt küszöböt. A Putyin által a tavaly szeptemberi beszlani túszdráma után javasolt változtatások értelmében ezentúl valamennyi képviselő az országos pártlistákról kerül be a dumába, és csak azok a pártok juthatnak be, amelyek - az eddigi öttel szemben - legalább hétszázalékos eredményt érnek el.

A Kreml szándékai szerint az új törvény azt eredményezi, hogy az egész országra kiterjedő, politikai felelősséget vállalni képes pártok jönnek létre, míg a törvény bírálói úgy vélik, Putyin célja a központosítás volt. Az új szabályozás ugyanis lehetetlenné kívánja tenni, hogy helyi érdekeket megjelenítő képviselők jussanak be a dumába az egyéni választókörzetekből, így ezek a pártok várhatóan néhány hónapon belül eltűnnek majd a politikai színtérről. Az egyéni választókörzetek felszámolása és a parlamenti küszöb megemelése a liberális pártok számára is rossz hír, hiszen a Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) és a Jabloko a 2003-as választásokon az ötszázalékos határt sem érte el, és a dumába végül bekerült néhány liberális képviselő az egyéni körzetekből jutott be a törvényhozásba.

A választási szabályok átalakítása beillik a Beszlan utáni Putyin-csomag többi eleme közé. A parlament már tavaly elfogadta azt a törvényt, amely gyakorlatilag az államfő jogává teszi a 89 oroszországi régió élén álló, korábban közvetlenül választott vezető kinevezését - az előírások szerint ugyan a helyi parlament dönt az államfő által javasolt jelölt sorsáról, ám amióta életbe lépett a törvény, az illetékes törvényhozók eddig vita nélkül megszavazták a Kreml emberét -, és megszületett az a jogszabály is, amely jelentősen megnehezíti politikai pártok létrehozását.

Ahogy változnak a törvényi feltételek, úgy változik a dumában több mint kétharmados többséggel bíró, Putyinnal szövetséges Egységes Oroszország (JeR) is. Az eddig gyakorlatilag ideológiamentes szervezet - a párt Putyin támogatásának programjával nyerte meg a 2003. decemberi parlamenti választást - hirtelen felfedezte a jobb- és baloldali ideológiákat, és néhány hét alatt létrejött a JeR-en belüli bal-, illetve jobboldali frakció. A politikai elemzők ugyan természetesnek tartják a politikai áramlatok megjelenését, ám azt is hangsúlyozzák, hogy a markáns jobb-, illetve baloldali célok meghirdetésével a JeR igyekszik elhalászni a vetélytársak - elsősorban a kommunisták, a populista Rogyina, illetve a liberálisok - híveit. Ez akár sikeres is lehet, hiszen az országos elektronikus médiumok teljes egészében a Kreml irányvonalát követik, és ha a Mihail Fradkov vezette kormányt érik is néha bírálatok, Putyin elnököt eddig nem illette kritika. A JeR népszerűségének javítására szükség is van, hiszen a párt és a Fradkov-kormány támogatottságát alaposan megsínylette a természetbeni juttatások pénzjárulékká való átalakításáról hozott törvény végrehajtása (HVG, 2005. január 22.).

A moszkvai hatalmi elit - látva, hogy a volt szovjet tagköztársaságokat egymás után rendítik meg a részben ifjúsági mozgalmak által keltett fordulatok - újjáteremtette a maga ifjúsági szervezetét is. Miután a másfél éve létrehozott Együtt menetelve nevű mozgalom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, április közepén megtartották a Nasi (Mieink) nevű tömörülés alapító kongresszusát. Bár a fiatalok élén az Együtt menetelve egykori vezetője, Vaszilij Jakemenko áll, a két szervezet között óriási különbség észlelhető: a halkan kimúlt csoport alig foglalkozott ideológiai kérdésekkel, az elődjénél jóval agresszívabbnak tűnő Nasi viszont a nacionalizmushoz közeli elveket népszerűsít. Programja szerint Oroszország a világ geopolitikai és kulturális központjának tekintendő, és a mozgalom célja, hogy az ország a 21. század vezető hatalmává váljon.

"A gyengének el kell fogadnia az erősebb által diktált játékszabályokat, és bele kell törődnie a kulturális asszimilációba. Csak vezető vagy irányított áldozat lehetsz" - áll a szervezet programjában. A Nasi egyértelműen Putyin-párti erőnek tekinti magát, míg a Kremllel szembeforduló erőket - köztük a liberálisokat, a Nyugat-pártiakat és az oligarchákat - az ország ellenségeinek nevezi. A Nasi bemutatkozása egyébként meglehetősen rosszul sikerült: amikor kiderült, hogy az egyik, nem nyilvános gyűlésre "befurakodott" Ilja Jasin, a Jabloko ifjúsági szervezetének vezetője, a Nasi tagjai - Jasin szavai szerint - megverték, és a földre lökték a liberális politikust. A Nasi vezetői egyébként azt is bevallották, egyik legfontosabb céljuk, hogy megakadályozzák a "színes forradalmak" Oroszországra való átterjedését. "Itt pedig nem győzhet semmiféle bársonyos forradalom - nyilatkozta Jakemenko -, Amerika nem fog minket az orrunknál fogva vezetni."

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA