Szokatlan tüntetésre került sor Irán arabok lakta délnyugati részén, rávilágítva a soknemzetiségű, csak 51 százalékban perzsa ország etnikai problémáira. Az iraki események hatását a száműzött iráni kurdok szervezkedése is jelzi.

Eltérően számolt be az Irán délnyugati részén lévő Kuzesztán tartomány fővárosában, Ahvazban a minap lezajlott tüntetésről a hivatalos Teherán, illetve egy száműzetésben lévő iráni arab ellenzéki csoport. Míg a kormány szerint csak egy halálos áldozata volt a tüntetők és a rendfenntartó erők összecsapásainak, a londoni székhelyű Ahvaz Arab Népi Demokratikus Front szerint harmincan vesztették életüket. Ellenzéki források szerint több száz embert le is tartóztattak.

A történteket is másképp idézték fel: a kormány szerint a helyi arabok randalíroztak az utcákon, rendőrautókat törtek össze, bankokat és kormányépületeket dúltak fel, miután az a hír terjedt el, hogy a hatóságok az arab kisebbség erőszakos elköltöztetésére készülnek. A londoni ellenzéki csoport nem tagadta a lakosság mozgatására vonatkozó híreszteléseket, amelyek állítólag Mohamed Khatami elnök tanácsadója, Mohamed Ali Abtahi által írt - általa egyébként cáfolt - levélen alapulnak. De a szervezet azt is hozzátette, hogy az arab kisebbség tagjai békés megmozdulásokon igyekeztek megemlékezni a térség 80 évvel ezelőtti iráni elfoglalására, a hadsereg azonban több, arab lakta települést körülvett, és erőszakot provokált.

Iránból ritkán érkeznek hírek etnikai konfliktusokról, Teherán büszkén is állítja, hogy a soknemzetiségű országban békésen élnek egymás mellett a különféle népek. A 67 milliós iráni lakosságnak pusztán 51 százaléka perzsa, a másik felét azerik, kurdok, arabok, beludzsok, türkmének és mások adják. A legnagyobb kisebbség az azeri 24 százalékkal, a kurdok a lakosság 7, az arabok pedig a 3 százalékát teszik ki. Az iráni arabok többsége az Irakkal határos Kuzesztán tartományban él, ahol egyébként a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) második legnagyobb tagjának számító Irán legjelentősebb kőolajmezői találhatók.

A hivatalos magyarázat szerint az iráni arabok lojálisak az államhoz, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Irak ellen harcoltak az 1980-1988-as iraki-iráni háborúban. Arab származású az iráni védelmi miniszter is. Az iráni arabok száműzetésben lévő vezetői azonban kulturális, nyelvi, politikai és gazdasági elnyomással vádolják Teheránt. Azt is Irán szemére vetik, hogy etnikai tisztogatást tervez: az arabok szétköltöztetésével és nem arabok betelepítésével akarja megváltoztatni az etnikai arányokat, attól félve, hogy az új iraki vezetéstől komoly támogatást kapnak majd.

Második oldal (Oldaltörés)

Arabisztánnak nevezték az ahvazi arabok szerint az iráni uralkodók évszázadokon át a területet, elismerve, hogy ott az arab törzsek őshonosak. Az iráni arabok londoni szervezete Kuzesztán függetlenségét követeli. Irán 1925-ben vonta ellenőrzése alá a térséget, amely 1936-ban kapta mai nevét. Az iráni annektálás előtt a területen arab emirátus létezett, a trónjától megfosztott sejk, Khazaal bin Mirdav Kuvaitban talált menedéket, leszármazottai ma is ott élnek. Az 1979-es iráni muszlim forradalom után a függetlenséget követelő gerillák először 1980-ban hallatták hangjukat, amikor elfoglalták Irán londoni nagykövetségét, és a túszdráma több halálos áldozattal ért véget.

Az "arabkérdés" iráni létezését mindenesetre nehéz cáfolni, hiszen a katari al-Dzsazira hírtelevízió szerint Teherán még soha nem tapasztalt vehemens módon reagált arra, hogy a National Geographic egyik legutóbbi számában Arab-öbölnek nevezték a Perzsa-öbölt. Irán odáig ment, hogy a katari Dohában 2006-ban megrendezésre kerülő Ázsiai Játékok bojkottálásával fenyegetőzött, ha a hivatalos dokumentumokban nem a Perzsa-öböl elnevezést használják. Az arab országok az utóbbi négy évtizedben mindig is Arab-öbölnek nevezték a tengeri utat.

A kuzesztáni erőszak szításáért az iráni belügyminiszter közelebbről meg nem nevezett külföldi erőket hibáztatott. A hivatalos magyarázat szerint e külső erők célja az, hogy zavart keltsenek a június 17-ére kiírt iráni elnökválasztás előtt, és zöld jelzést adjanak az iráni iszlám köztársaság iraki határon várakozó ellenségeinek. Tény, hogy ahvazi menekültek élnek a határ iraki oldalán.

Az arabok mellett azonban a kurd kisebbség is problémát jelenthet a teheráni kormány számára. Irak kurdok lakta északi területén mintegy tízezer iráni kurd menekült él. Több politikai szervezetük is van, amelyek célja a teheráni kormány megbuktatása. Az iráni kurd csoportok általában támogatták a sah hatalmának 1979-es megdöntését, de a síita teokratikus rendszer ellen fordultak annak keményvonalas vallási politikája és a kurd kisebbséggel szembeni diszkrimináció miatt. A kurdok világiasabbak, mint általában az irániak, és többségükben szunniták.

Több százra tehető az Irak területén állomásozó iráni kurd gerillák száma is, amely állítólag folyamatosan gyarapszik. A hírek szerint a kiképzett fegyveresek rendszeresen visszatérnek Iránba, úgymond titkos akciókra. A kilencvenes években az iráni hadsereg többször is lecsapott az iráni kurdok iraki bázisaira, amire azonban Irak amerikai megszállása révén aligha van lehetőség.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel

Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel

Doku360: "Nem volt más választás, benyomtam a fák közé" - légicsata Budapest felett

Doku360: "Nem volt más választás, benyomtam a fák közé" - légicsata Budapest felett

Kína vezető szerepet kíván betölteni a kibertér fejlődésében

Kína vezető szerepet kíván betölteni a kibertér fejlődésében

Az olajipart védő ellentüntetők várták Greta Thunberget Kanadában

Az olajipart védő ellentüntetők várták Greta Thunberget Kanadában

A svájci választáson is beindult a zöld hullám

A svájci választáson is beindult a zöld hullám