szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A szocialista Michelle Bachelet nyerte a vasárnapi chilei elnökválasztást, ellenfele, a jobboldali Sebastián Pinera beismerte vereségét és sok sikert kívánt a dél-amerikai ország első női államfőjének.

"Nemcsak azért szeretnék neki gratulálni, mivel ő lett Chile első női elnöke, de tisztelegni szeretnék a több millió nő előtt is, akik azért harcoltak, hogy az őket megillető helyre kerüljenek" - mondta a televízióban a multimilliomos vállalkozó, aki a mérsékelt jobboldali pártját, a Nemzeti Megújhodást és az ultrakonzervatív Független Demokrata Szövetséget magában foglaló Szövetség Chiléért színeiben indult a választáson.

Michelle Bachelet
© AP
Bachelet, az 1990 óta kormányzó balközép koalíció jelöltje a szavazatok 53,5 százalékát, Sebastián Pinera pedig 46,5 százalékát kapta a leadott voksok több mint 97 százalékának összeszámlálása után - közölte a belügyminisztérium. Ricardo Lagos távozó elnök telefonon gratulált leendő utódának. Az 54 éves Michelle Bachelet az 1980-ban létrehozott balközép pártszövetség negyedik államfője lesz.

Michelle Bachelet apját, aki a chilei légierő tábornoka volt, a diktatúra idején halálra kínozták. Augusto Pinonchet diktatúrája (1973-1990) idején őt is börtönbe zárták és bántalmazták, majd öt emigrációban töltött év után, amely alatt főként az NDK-ban élt, csatlakozott az akkoriban még titkos ellenzéki mozgalomhoz. Végzettsége gyermekorvos, Ricardo Lagos kormányában két ízben is betöltött miniszteri tisztséget: az egészségügyi, illetve a védelmi tárcát vezette. Személyiségéhez hozzátartozik, hogy ateista, hajadon és két apától három gyermeke van.

Bachelet győzelme erősíti a baloldal térnyerését Latin-Amerikában, ahol Argentínában, Brazíliában, Uruguayban és Venezuelában baloldali politikusok kormányoznak. Bolíviában is rövidesen szocialista elnök lép hivatalba, és a júliusi mexikói elnökválasztáson is a baloldal jelöltje az esélyes.

Hölgyek az elnöki bársonyszékben (Oldaltörés)

Michelle Bachelet Chile első, Latin-Amerikának pedig hetedik női elnöke.    Argentínában Isabel Perón 1974-ben - akkori alelnökként - Juan Perón halálát követően került a legmagasabb közjogi méltóságba. Az 1976-os katonai hatalomátvétel fosztotta meg elnöki tisztségétől.

A bolíviai Lydia Gueilert a parlament választotta meg elnöknek 1979-ben. A következő évben ő is katonai puccs miatt kényszerült távozásra.

Haitin 1990 márciusában ügyvezetőként Ertha Pascal Trouillot legfelsőbb bíró vette át az államfői teendőket. Őt az egy évvel később megválasztott Jean-Bertrand Aristide váltotta a szigetország élén.

Nicaraguában Violeta Chamorrót, a meggyilkolt Pedro Joaquin Chamorro lapkiadó özvegyét 1990-ben választották meg elnöknek. Hét évig maradt hivatalában.

Az ecuadori Rosalia Arteaga 1997-ben mindössze két napig volt elnök, azt követően, hogy Abdalá Bucaramot a hadsereg elűzte a hatalomból.

A panamai Mireya Moscosót, Arnulfo Arias korábbi panamai elnök özvegyét 1999-ben választották meg államfővé, 2004-ig volt a közép-amerikai ország vezetője.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Világ

Chile: letartóztatják Prats tábornok feltételezett gyilkosát

Chilében elrendelték a Pinochet-diktatúra egy volt ügynökének letartóztatását azzal a gyanúval, hogy része volt Carlos Prats tábornok és felesége meggyilkolásában. Prats tábornok a Pinochet vezette, 1973. szeptember 11-i katonai puccsban megbuktatott és megölt Salvador Allende szocialista elnök híve volt.