szerző:
MTI

Noha még 21 hónap van hátra a 2008-as amerikai elnökválasztásig, máris megkezdődött a versengés a választók figyelméért az elnökjelöltségre pályázó politikusok között.

Az Egyesült Államok évtizedek óta a legnyitottabb s emiatt talán legizgalmasabb választási kampánynak néz elébe: 1928 óta most fordul elő először, hogy sem a hivatalban levő elnök, sem az alelnök nem versenyez az elnöki posztért. Általában vagy az első ciklusát töltő elnök pályázza meg újra a posztot, vagy a második ciklusát töltő elnök mellől az alelnök nevez be "örökösként" a kormánypárt részéről a versenybe. George Bush már második ciklusát tölti, így az alkotmány szerint nem indulhat újra, Dick Cheney pedig már hónapokkal ezelőtt világossá tette, nem kíván versenybe szállni az elnökségért. Így mindkét párt jelöltjei a "hatalmon kívülről", többé-kevésbé egyenlő esélyekkel indulhatnak.

A kiegyenlítettebb esélyek miatt már fokozottabb érdeklődés várható az elnökválasztás évében kezdődő előválasztások iránt is. A várható magas részvételi arányt az magyarázza, hogy George Bush elnöksége alatt a közvélemény figyelme a korábbiaknál nagyobb mértékben irányult a legfőbb hatalmi posztra, a választók fontosnak tartják, hogy beleszóljanak abba, ki legyen a következő elnök.

Hipersebesség

A The New York Times minősítése szerint januárban hipersebességre kapcsolt a kampány. A liberális lap sajnálattal állapította meg, hogy végérvényesen letűntek a "régi idők", amikor még csak egy éven át versenyeztek az elnökségre pályázó politikusok, és a versengés tulajdonképpen az első előválasztások helyszínén, New Hampshire-ben vette kezdetét az aspiránsok kézfogásával. Idén januárban viszont már felelőtlen késlekedéssel vádolták meg azokat az elnökség felé kacsintgató politikusokat, akik nem jelentették be ez irányú szándékukat. Szakértők némi túlzással például azt mondták: ha Hillary Clinton, a volt elnök felesége akár csak egy perccel tovább habozott volna, akkor vetélytársa, Barack Obama illinois-i szenátor az első előválasztás miatt fontosnak tartott New Hampshire államban már "elorozta" volna tőle az adományozókat.

A hipersebességet George Bush elnök népszerűtlensége és a már említett "hatalmi vákuum" magyarázza: sem az elnök, sem az alelnök nem száll versenybe. A már elkezdődött internetes "szavazások" is gyorsítják a versengést.

A választási kampány hosszúságának azonban elsősorban a pénz és a feszített előválasztási menetrend az oka. Kalifornia, Illinois, Florida és New Jersey államok 2008 februárjára előre kívánják hozni jelöltállító rendezvényeiket. A versengő politikusoknak ezért minél előbb meg kell szerezniük az adományozók támogatását kampányukhoz.

A The New York Times szerint az elhúzódó kampány felesleges kimerültséget okoz, ezért véget kellene vetni annak, hogy az államok egymással versenyezve mind előbbre hozzák előválasztásaik időpontját. Többen olyan választójogi reformot szorgalmaznak, hogy az államok jelöltállító pártrendezvényeinek sorrendjét évről évre változtatva, körforgásos alapon állapítsák meg. Így egyszer mindenki a kivételes, elsőként szavazók közé tartozhatna.

Egyelőre azonban nem ez a helyzet. Bár az előválasztási menetrend még képlékeny, az bizonyosnak tűnik, hogy az iowai jelöltállító pártgyűléseket 2008 legelső hetében rendezik, majd a New Hampshire-i előválasztások jönnek a második héten, és február végéig hetente sűrű egymásutánban következik több állam. A jelöltállító rendezvények időpontjáról szóló taktikai döntéseket a pártok vezetősége hozza meg, noha New Hampshire-ben például törvény írja elő, hogy ott kell tartani az országban az első előválasztást.

Ahhoz, hogy az elnökaspiránsok már 2008 januárjában remekül szerepelhessenek, idén karácsonykor már teljes kampányvértezetben kell állniuk, minél nagyobb országos ismertségre és minél több adományra szert téve. Ennek érdekében nem lehet elég korán kezdeni a közszereplést. Még a legismertebb politikusok közé tartozó Hillary Clinton sem engedhette meg magának, hogy ne tegye már korán egyértelművé: ő is pályázik az elnökségre.

Tánc a nyilvánossággal

Az előválasztásokig furcsa, többfordulós tánc kezdődik az elnökségre pályázók és a nyilvánosság között, amelynek a médiafigyelem megszerzése a célja. A politikusok szándékát jelző kezdeti tapogatózó utalásokat követően az első tényleges lépés az elnökjelöltség felé az úgynevezett előkészítő bizottságok megalakítása. Sporthasonlattal élve olyan ez, mint ha egy hosszútávfutás versenyzői megkapnák a nevezési számaikat, elkezdenének melegíteni, de még visszaléphetnek, nem állnak rajthoz. Az egyébként maximálisan engedélyezett 5 ezer dollárnál többet költhetnek politikai szereplésekre országszerte a közvélemény kóstolgatására, megkezdhetik adományok gyűjtését, létrehozhatják az ehhez szükséges hálózatot, kialakíthatják kampánystábjukat.

Ezt tette egészen múlt hétfőig az elnökségre pályázó politikusok között országos szinten talán legelfogadottabb Rudolph Giuliani, New York volt polgármestere. Aznap viszont több politikustársát követve továbblépett: regisztráltatta magát a Szövetségi Választási Bizottságnál (FEC), amivel hivatalossá vált, hogy részt vesz a pártja elnökjelöltségéért folyó küzdelemben. Felerősített hátára a rajtszámot, és átlépte a startvonalat. A FEC-nél történt bejegyzés után az aspiránsoknak már nem jelöltségüket előkészítő bizottságuk, hanem kampánystábjuk van. A hivatalosan bejegyzett politikusoknak már kötelességük minden adományt átláthatóvá tenni, szemben az előkészítő bizottság időszakával, amikor még nem kell felfedni a forrásokat.

Az elnöki aspiráns a tánc következő fordulójábanmegjelenik a CNN hírtelevízióban a legendás Larry King műsorában. Bejelenti, hogy érzi, az országnak rá van szüksége, és versengéséhez családja, támogatói áldását kéri. Ezt a tévés rituálét elvben más műsorban is meg lehet ejteni, Arnold Schwarzenegger például a Jay Leno-showban jelentette be, megpályázza a kaliforniai kormányzói posztot. De King 1992-es "betörése" óta az ő műsora birtokolja a televízió nyilvánossága előtti bejelentés privilégiumát.

Az elnökjelöltséghez vezető út fontos állomása, amikor a pályázó valamilyen jelentős helyszínen, általában a szülővárosában vagy lakóhelyén nagy rendezvényen számol be szándékáról. Ezen a politikushoz a nyilvánosság előtt csatlakozik családja és szélesebb baráti köre, támogatásukról biztosítják kollégái, jelentős adományozók, közéleti személyiségek.

Miután az elnökjelöltségre pályázó politikusok minden lehetséges fórumon és szinten közölték szándékukat, számtalan kampányeseményen, vitán, gyűlésen és egyéb rendezvényen vesznek részt. Ezek egy részét saját maguk, másik részét pártjaik szervezik és szponzorálják azzal a céllal, hogy a választók megismerjék őket. A Demokrata Párt például már február végén Nevadában tart több találkozót, áprilisban New Hampshire-ben és Dél-Karolinában rendez vitákat, a Republikánus Párt televíziós eszmecseréket szervez áprilisban New Hampshire államban, májusban Dél-Karolinában.

Irak és a gazdaság lesz a döntő (Oldaltörés)

A 2008-as választás két legfontosabb témája valószínűleg a rendkívül népszerűtlen iraki háború, valamint a minden kampányban meghatározó kérdésnek számító gazdaság lesz. Az ellenzéki Demokrata Párt már a 2006 novemberi félidős kongresszusi választást az iraki akció miatti kiábrándultságot meglovagolva nyerte meg. Hillary Clinton egy minapi rendezvényen közölte is: senkinek ne legyen kétsége, ha ő győz, azonnal befejezi a háborút.

A gazdaság szerepe szinte mindig döntő az elnökválasztások kimenetelében. A rossz mutatók segítették hatalomra az ellenzék jelöltjeként 1980-ban Ronald Reagant és 1992-ben Bill Clintont, és mindketten a magára találó gazdasággal a háttérben tudták megtartani posztjukat 1984-ben, illetve 1996-ban. A gazdaság nem túl rózsás helyzete 2004-ben azonban nem vezetett George Bush bukásához.

Nem tudni, hogy a következő két évben milyen irányt vesz az iraki háború, bár a terrorizmus miatti aggódás bizonyosan fontos szerepet játszik majd a szavazók döntésében. Azt sem lehet megjósolni, mennyiben fogják befolyásolni a választók döntését a tőzsde és a munkanélküliség alakulása mellett az egészségügyi szolgáltatások árai, az egyetemi tandíjak vagy a gázárak. Mindkét kérdéscsoport, a háború és a gazdaság is előtérbe, illetve háttérbe szorulhat a másik alakulásának függvényében.

Tom Vilsack volt iowai kormányzó a Demokrata Párt vezető testülete, a nemzeti bizottság tanácskozásán közölte: az utóbbi évtizedekben csak olyan ellenzéki demokrata párti politikus tudott elnökséget nyerni, aki a Fehér Ház politikájával homlokegyenest ellenkező utat hirdetett. Azonnal ki is jelentette, hogy az amerikai csapatokat haladéktalanul haza kell rendelni Irakból. Ha a szavazók váltásra vágynak majd Bush nyolc éve után, akkor az olyan jelöltek lesznek népszerűbbek, akik multinacionális megközelítésre építő külpolitizálást képviselnek, a hazai ügyekben pedig a nagyobb kormányzati szerepvállalásra, továbbá általában a kétpárti megközelítésre helyezik a hangsúlyt.

A korábbi választások tapasztalatai azt mutatják, hogy a 2008-as verseny megnyerésére némileg jobb az esélye van a Demokrata Pártnak. Ritkán fordul elő, hogy valamelyik párt egy kettős elnöki ciklus után is meg tudja tartani a hatalmat. Az 1981 és 1993 közötti republikánus uralom az első ilyen sorozat volt a 30-as évekbeli New Deal óta. A republikánus jelölt győzelme amúgy is szinte hajszálon múlt 2000-ben, és 2004-ben sem lehetett meggyőző többségről beszélni. A tavalyi félidős választáson a Demokrata Párt ráadásul átvette a kongresszus irányítását, a képviselőházban az 1994 óta, a szenátusban a 2001 óta tartó republikánus többség szűnt meg.

A Hillary-tényező

Hillary Clinton New York-i szenátor a legismertebb amerikai politikusok közé tartozik. A választók elenyésző, mindössze 2 százaléka nem hallott róla, személyiségének ismertté tételére tehát nem kell sok időt és pénzt fordítania, szemben például az afroamerikai Barack Obama illinois-i szenátorral, aki a lakosság majdnem egynegyede számára ismeretlen. A volt first lady, Bill Clinton felesége minden felmérés szerint toronymagasan vezeti a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok népszerűségi listáját: a párt hívei körében 30-50 százalékos támogatottsági mutatóval büszkélkedhet, több mint 10 százalékkal megelőzve az utána következőket.

A 14 év óta a nagypolitikai arcvonalában levő Hillary Clinton azonban férjéhez hasonlóan az egyik legmegosztóbb jellegű személyiség. Az amerikai választók jelentős hányada, alapvetően a Republikánus Párt szavazótáborában negatívan ítéli meg politikusi működését, sokan érzik úgy, hogy semmi esetre sem szavaznának rá. A Gallup intézet felmérése szerint azonban meglepetést okozhat Hillary titkos fegyvere, az, hogy nő: a gyengébbik nemhez tartozó republikánus szavazók körében minden más demokrata pályázónál népszerűbb. Elképzelhető, hogy a nők, függetlenül attól, milyen párttal rokonszenveznek, szokatlanul nagy arányban fognak rá voksolni abban a reményben, hogy megválasztják az Egyesült Államok első elnöknőjét.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Shake

Bush halott, Hillary az elnök, Blair háborús bűnös - videó

Hiába vagyunk az EU tagjai, Nagy-Britannia néha még mindig egy másik bolygónak tűnik, nem egy másik országnak. El tudja valaki képzelni, hogy Magyarországon egy tévécsatorna kritikus hangvételű fikciós filmet készítsen bármelyik magyar miniszterelnökről?

MTI Világ

Pelosi szerint tragédia Bush iraki politikája

Tragédiának, hatalmas baklövésnek nevezte George Bush amerikai elnök iraki háborús politikáját Nancy Pelosi, a demokrata vezetésű washingtoni képviselőház elnöknője pénteken, ami a Fehér Ház és a kongresszus közötti vita hangnemének elmérgesedését jelzi.

MTI Világ

Nixoni mélységbe zuhant Bush népszerűsége

Az amerikai elnökök között George Bush népszerűsége a legalacsonyabb az Egyesült Államok helyzetéről megtartandó szokásos év eleji beszédet megelőzően Richard Nixon óta - számolt be a Bloomberg hírügynökség kedden.

MTI Világ

A demokratáknak nagyon nem tetszik Bush új iraki stratégiája

A washingtoni kongresszus vezető demokrata képviselői szerint George Bush elnök új iraki stratégiája veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát; közös nyilatkozatukban a csapatkivonás 4-6 hónapon belül történő megkezdését követelték.

MTI Világ

Bush minden eddiginél több pénzt kér a Pentagonnak

George Bush elnök a jövő évi amerikai költségvetésben annak több mint egyötödét, 623 milliárd dollárt kér a Pentagon számára, egyebek mellett az iraki háború folytatására a kongresszushoz hétfőn benyújtott tervezetében, kevesebb forrás jutna viszont az egészségügyi és oktatási programoknak.

MTI Világ

Bush rábólintott egy diplomata lejáratására, állítja volt tanácsadója

Lewis "Scooter" Libby egykori fehér házi főtanácsadó szerint George Bush és Dick Cheney, az Egyesült Államok elnöke és alelnöke jóváhagyta azt, hogy a Fehér Ház titkos információk kiszivárogtatásával tegye lehetetlenné azt a diplomatát, aki nyilvánosan megkérdőjelezte az iraki háború jogosságát - a Los Angeles Times szerdán számolt be az ügyben folyó washingtoni per fejleményeiről.

A legújabb iPhone-ra vágyik? Itt van, hány napot kell érte dolgoznia

A legújabb iPhone-ra vágyik? Itt van, hány napot kell érte dolgoznia

Egy fideszes képviselőjelölt játszóházában kampányolt Klausmann Viktor és Novák Katalin

Egy fideszes képviselőjelölt játszóházában kampányolt Klausmann Viktor és Novák Katalin

Gyorsabban, magasabbra, érdekesebben – így marad móka a futás

Gyorsabban, magasabbra, érdekesebben – így marad móka a futás

Sört és hangrendszert rejtegettek a lovaskocsijukban az amisok – elszaladtak a rendőrök elől

Sört és hangrendszert rejtegettek a lovaskocsijukban az amisok – elszaladtak a rendőrök elől

Eszméletlenre vert egy férfit az utcán, majd elmenekült

Eszméletlenre vert egy férfit az utcán, majd elmenekült

Letarolta a mezőnyt egy új mobil, ez most a világ legerősebbje

Letarolta a mezőnyt egy új mobil, ez most a világ legerősebbje