Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter - akárcsak előző este Angela Merkel kancellár, az Európai Tanács soros elnöke - utalt arra: aligha valószínű, hogy a csütörtök-péntekre tervezett csúcsértekezleten eljutnak az eredeti célkitűzésig, az esedékes új partnerségi megállapodás megkötését célzó tárgyalások megkezdéséig.

Az állásfoglalásokból ugyanakkor kitűnt: miközben a német uniós elnökség és az Európai Bizottság a nézeteltérések ellenére stratégiai partneri viszonyra törekszik Oroszországgal, Lengyelország és a balti államok a leghatározottabban fékezik ezeket az erőfeszítéseket. Lengyelország mindenekelőtt az Oroszország által betiltott lengyel húsexport, a balti országok pedig energiapolitikai kérdések miatt szegül szembe a brüsszeli irányvonallal. Ezen túlmenően Észtország a legutóbbi emlékmű-viszály kapcsán belügyeibe való beavatkozással vádolja Moszkvát.

Ilyen körülmények között megfigyelők szerint már az is eredmény, hogy a csúcs egyáltalán létrejön, a balti országok ugyanis annak elhalasztását javasolták. Ezzel azonban a német elnökség és az Európai Bizottság a leghatározottabban szembehelyezkedett, az "elidegenítés helyett megbékítés" elvet követve. A német külügyminiszter elutazása előtt annak a reménynek adott hangot, hogy legalább az energiaellátás biztonsága terén sikerül majd előrelépni.