Pervez Musarraf elnök a növekvő terrorizmusra rendelte el a szükségállapotot, ami utcai tüntetésekbe torkollott, kiváltva a legsúlyosabb válságot hatalomra kerülése - 1999 - óta. A lépés megnövelte a bizonytalansági tényezőt az atomfegyverrel rendelkező országban. Az elnök Iszlámábádban, ahol több mint nyolcvan külföldi diplomatával találkozott, cáfolni kényszerült azokat a híreszteléseket, amelyek szerint házi őrizetbe tartanák.

Rendőrök vs. jogászok

A rendőrség gumibottal támadt jogászokra az ország gazdasági fővárosában, Karacsiban a legfelsőbb bíróság épülete előtt, és könnygázt vetett be a kelet-pakisztáni Lahorban jogászok ellen a felsőbíróság épülete előtt. A rendőrség Lahorban mintegy kétszáz, Karacsiban több tucatnyi jogászt őrizetbe vett. "Nem félünk az őrizetbe vételektől. Folytatjuk a harcunkat, ahogy tudjuk" - mondta Abdul Hafiz, az egyik Karacsiban őrizetbe vett jogász.

A rendőrség házi őrizetben tart több bírát, miután elutasították a szükségállapotot. Közöttük van Iftikar Csaudri, a legfelsőbb bíróság elnöke is, aki a Musarraffal szembeni ellenállás jelképe lett, miután márciusban már távozni kényszerült a posztjáról. A legfelsőbb bíróság később visszahelyezte őt a posztjára.

A jogászok elleni fellépést megelőzően a Dzsamaat-i-Iszlami (JI) ellenzéki iszlám párt közölte, hogy a hatóságok 600-700 szimpatizánsukat őrizetbe vették. A hatóságok előzőleg már a rendszer 400-500 politikai ellenlábasát vették őrizetbe "megelőző céllal". "Pakisztán az Egyesült Államok számára nagy stratégiai fontosságú ország és kulcsfontosságú partner a terrorizmus elleni háborúban. Az elmúlt három nap eseményei ugyanakkor aggasztóak" - mondta Robert Gates kínai vendéglátójával, Cao Kang-csuannal (Cao Gangchuan) közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A Pentagon elhalasztotta a november 6-7-re Iszlámábádba tervezett védelmi együttműködési konzultációt.

Zuhanó részvények

A pakisztáni részvények árfolyama mintegy 4,7 százalékot esett, beszámítva szükségállapot bevezetése miatti múlt heti veszteségeket is. Elemzők szerint a bizonytalanság miatt nyomás alá kerülhetnek az államkötvények is.

Musarraf elnök az alkotmányt is felfüggesztette. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter felszólította Pakisztánt, hogy térjen vissza a demokrácia útjára és kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja az országnak nyújtott támogatást. Washinton az elmúlt öt évben 10 milliárd dollárral segítette Iszlámábádot. Hasonlóan foglalt állást hétfőn a brit kormány is.

Jogászok, újságírók, ellenzékiek szerint a rendkívüli állapot bevezetésének célja az volt, hogy megakadályozza: a legfelsőbb bíróság semmisnek nyilvánítsa az októberi elnökválasztás eredményét.

A bíróságnak hétfőn kellett volna összeülnie, hogy megvitassa: Musarraf újraválasztható volt-e elnöknek, miközben a hadsereg főparancsnoka maradt. Több bírót, így Iftikar Csaudrit, a legfelsőbb bíróság elnökét leváltották, és Musarrafhoz hű jogászok kerültek a helyükre.

A Vörös Mecsetnél kezdődött

Pakisztánban július óta erőteljesen romlott a biztonsági helyzet, amikor a hadsereg kommandósai megostromolták az iszlámábádi Vörös Mecsetet, ahová iszlamisták vették be magukat. Azóta mintegy 800 ember halt meg erőszakos cselekményekben, és 23 öngyilkos merényletet követtek el.

Saukat Azíz kormányfők közölte, hogy az ország kész választásokat tartani, de azok időpontját nem közölte. Hozzátette: a szükségállapot értelmében a parlament megbízatását - amely novemberben jár le - egy évvel meghosszabíthatják.