Az idézett források szerint noha a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával mindenképp folytatni kell, a teljes jogú tagság nem jöhet szóba. Németország már korábban különleges partneri viszonyt javasolt Törökország számára a teljes jogú tagság helyett.

Az újabb berlini állásfoglalás egy nappal azelőtt látott napvilágot, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások állásával, illetve Ankara felkészültségével foglalkozó jelentését.

A német nagykoalíciós kormányon belül elsősorban a konzervatív uniópártok ellenzik a török csatlakozást, míg a szociáldemokraták inkább pártfogolják azt. A koalíciós pártok abban egyetértenek, hogy a tárgyalásokat folytatni kell, ám az EU és Törökország közötti közeledés az unió által szükségesnek tartott ankarai reformok függvénye. Ezek végrehajtásának ütemével Berlin - mint a források utaltak rá - nem elégedett. Markus Söder, a kisebbik uniópárt, a CSU új Európa-ügyi minisztere egy hétfői nyilatkozatban mindezt úgy ítélte meg, hogy "Törökország még nem érett a csatlakozásra".

Berlini értesülések szerint minden valószínűség szerint ezt erősíti meg az Európai Bizottság újabb jelentése is, utalva a politikai reformok lassúságára, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a hadsereg polgári ellenőrzésére, továbbá a nem muzulmán vallási közösségek jogainak biztosítására. A vallásszabadság terén rendkívül csekély előrelépés történt. Söder szerint Brüsszel egyfajta "szegénységi bizonyítványt" állít majd ki Ankaráról.

Németországban különös aggodalmat váltott ki az újabb török-kurd konfliktus, amely Berlinre és több más német városra is átcsapott, tekintettel az országban élő nagyszámú török, illetve kurd közösségre. Az elmúlt napokban a két közösség tagjai között több összecsapás történt.

Noha Berlinben elítélték a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) törökellenes támadásait, Ankarát határozottan óva intették mindenfajta katonai akciótól. Egy ilyen esetben a német kormány szerint az EU-csatlakozási tárgyalásokat azonnal meg kellene szakítani.