Este hét óráig a szavazók 58,2 százaléka adta le a voksát a Központ a Demokratikus Választásokért és Demokráciáért (CeSID) nevű, pontos adatairól ismert nem kormányzati szervezet szerint, amely arra számít, hogy a 20 órai urnazárást követő végső érték 61 százalék fölött lesz. A legutóbbi, 2004-es elnökválasztáson az első és a második fordulóban is 50 százalék alatt maradt a részvétel, a tavaly januári parlamenti választáson pedig a jogosultak 60,62 százaléka adta le a voksát.

Az államfői címért kilencen versenyeznek Szerbiában, s az előzetes felmérések szerint egyik jelöltnek sincs esélye arra, hogy a lehetséges szavazatok (6 763 138) abszolút többségét megszerezve már az első fordulóban győzzön. A február 3-ai második, döntő fordulóba a két legtöbb voksot szerzett jelölt jut tovább - minden előrejelzés szerint Boris Tadic jelenlegi államfő, és Tomislav Nikolic, a szerb radikálisok nacionalistaként emlegetett vezére.

A három délvidéki magyar párt alkotta Magyar Koalíció felajánlja programját az elnökválasztás második fordulójába bekerülő demokratikus jelöltnek - jelentette ki Pásztor István, a magyar pártszövetség elnökjelöltje, miután Szabadkán leadta voksát.

Ha Boris Tadic nyilatkozatot tesz a Szerb ia EU-csatlakozását, a koszovói kérdés békés megoldását és a szerb iai magyarok helyzetének, életkörülményeinek javítását tartalmazó program mellett, akkor a három délvidéki magyar párt támogatni fogja, ellenkező esetben viszont nem - mondta délután a politikus

A szavazásban 6,7 millió szerb állampolgár vehet részt, s ahhoz, hogy valakit már vasárnap megválasszanak, a leadott szavazatok abszolút többségét (legalább 50 százalék, plusz egy) meg kell szereznie. Ha ez nem történik meg, akkor a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt jut tovább a február 3-án esedékes második fordulóba, s aki több voksot kap, az lesz az államfő.

A milosevici rendszer megbuktatása óta ez az ötödik választás, de előtte csak egy eredményes. 2002 szeptemberétől 2004 júniusáig ugyanis hiába szólították négyszer is az urnákhoz a szerb iai választókat, a felhívásnak nem lett elég foganatja. Az első választás még két fordulós volt, de aztán 2002 végén és 2003 novemberében már az első forduló után le kellett fújni a voksolást, mert a szavazásra jogosultak 50 százaléka se ment el rá.

Miután ezt a küszöböt eltörölték, 2004-ben végre sikerült elnököt választani a jelenlegi államfő, Boris Tadic személyében. A változtatás nagyon kellett, mert az első fordulóban 47,74, a másodikban is csak 48,34 százalékos volt a részvétel. Ha marad a régi küszöb, talán ma is csak ügyvezető elnöke van Szerb iának a parlament elnöke személyében.

A szerb államfő megbízatása öt évre szól, s egymás után kétszer töltheti be tisztségét. Mivel ezt az előírást a 2006-ban elfogadott új alkotmány tartalmazza, Boris Tadic - most lejáró három éves ciklusát beszámítva - akár tizenhárom évig is elnök lehet, feltéve, hogy győz, és diadalát öt év múlva is meg tudja ismételni.

A szerb elnök a közepesen erős államfők közé tartozik. Alkotmányos felhatalmazása alapján a kül- és védelmi politikában van a legnagyobb mozgástere, döntési lehetősége, ám a "munkaköri leírás" keretein túllépő tekintélyt biztosít számára az, hogy közvetlen szavazással választják meg, s nem pártalkuk eredményeként, a parlamenttől kapja felhatalmazását.