Albánia elsőként ismerné el Koszovó függetlenségét

Albániának nagy vágya, hogy elsőként ismerje el Koszovó függetlenségét, de tudja, milyen érzékeny kérdésről van szó, s ezért megelégszik azzal, hogy az önállóságot követelő dél-szerbiai tartományt elsőként elismerők között legyen.

  • MTI MTI
Albánia elsőként ismerné el Koszovó függetlenségét
Az elnök háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Koszovóba, s útja első napján Joachim Rückerrel, az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK vezetőjével, valamint Fatmir Sejdiu elnökkel tárgyalt, s felszólalt a pristinai parlamentben.
A Rückerrel folytatott tárgyalás témája volt többek között az, hogy miként lehet kivédeni egy Koszovó elleni, válaszul a függetlenség egyoldalú kikiáltására esetleg életbe lépő szerb embargót. Rücker, aki már többször egyértelmű tanújelét adta az albánok iránti elkötelezettségének, úgy vélte, hogy az embargónak nem lenne különösebb hatása, mivel nemzetközi összefogással, az EU-tól származó támogatással ellensúlyozni lehet. 
 
Fatmir Sejdiu elnök - megismételve önmaga és más koszovói albán vezetők korábban tett nyilatkozatait - közölte Bamir Topival, hogy a tartomány függetlenségének kikiáltása nagyon rövid időn belül bekövetkezik, már csak napok kérdése. Az albán államfő a pristinai parlamentben elmondott beszédében úgy vélte, hogy Koszovó függetlensége hozzájárul a nyugat-balkáni térség stabilitásához, s a tartomány Szerbiától való elszakadása
felerősíti a szerb integrációs törekvéseket. Topi szerint Koszovónak megvan a képessége arra, hogy önálló állammá váljon, s akként is működjön.
 
Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.