Helmut Schmidt. Mondja a magáét © AP

A ma is nagy tekintélynek örvendő, 90. évében járó szociáldemokrata politikus – aki 1974 és 1982 között volt Németország kancellárja – egy pénteken nyilvánosságra hozott, nagy visszhangot kiváltó előadásában arra szólította fel a nyugati országokat, hogy külpolitikájukban hagyjanak fel a Kínával szembeni elbizakodottsággal, Peking erkölcsi és politikai kioktatásával.

A német külpolitikai társaság és a Die Zeit című hetilap által szervezett rendezvényen szakértők és diplomaták előtt a volt kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy Kínát egyenjogú partnerként kell kezelni mind a világpolitika, mind a világgazdaság területén.

A szókimondása miatt egykoron „nagyszájú Helmutnak” is nevezett Schmidt megerősítette azt a korábbról ismert nézetét, amely szerint nem sokra tartja az úgynevezett offenzív emberi jogi politikát sem Kínával, sem Oroszországgal szemben. Közvetve utalt arra, hogy a gazdasági együttműködés szükségszerűségét az emberi jogok értékénél többre becsüli.

A kancellár emlékeztetett arra, hogy a kínai civilizáció a világ legrégebbi, ma is létező civilizációja. Ebből pedig arra következtetett, hogy politikai, gazdasági és technológiai téren „feltörekvő világhatalomként” Kína joggal tart igényt a Nyugat kulturális megbecsülésére.

Schmidt egyesek szerint sajátos véleményt fogalmazott meg Tibettel kapcsolatban is. A tibeti konfliktus kapcsán annak a nézetnek adott hangot, hogy szem előtt kell tartani a nagyságrendeket, s utalt arra, hogy miközben a tibetiek száma szerte a világban csak 6 millió, a kínaiaké 1,3 milliárd. Emlékeztetett arra, hogy Tibet a XIII. századtól Kínához tartozott, s soha nem volt nyugati értelemben vett demokrácia. Tibetben szavai szerint teokrácia volt, a papok uralma. A volt kancellár szerint el kell ismerni azt, hogy a kommunista Kína Tibet 1959-ben történt annektálása után megszüntette az ottani „jobbágyságot”.

Schmidt nyilatkozatával egy időben Berlinben ismét fellángolt a vita Németország Kína-politikájáról. Az ürügyet a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter pénteken kezdődött pekingi látogatása szolgáltatta. A koalíciós partner konzervatívok és az ellenzéki pártok bírálták a minisztert, hangoztatva, hogy túlzott figyelmet fordít Kína „megnyerésére”, miközben tekintélyes gazdasági vezetők – Schmidthez hasonlóan arra figyelmeztettek: Tibet miatt nem szabad kockáztatni Peking haragját, s ezáltal a német gazdasági érdekeket.