Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tovább esett a GKI konjunktúraindexe, az egy hónappal ezelőtti -17,6 pontról -19,2-re. Ennél rosszabb értéket utoljára 2022 decemberében mértek. A mutató +100 és -100 közötti skálán mutatja azt, hogy a cégek vezetői és a fogyasztók milyennek érzik a magyar gazdaság kilátásait.
A fogyasztók bizalmi indexe hagyományosan sokkal rosszabb értékeket vesz fel, így van ez most is, -31,6 pontot mértek ott. Ez legalább nem romlott az egy hónappal korábbihoz képest, hanem stagnált, de így is a legrosszabb 2023 novembere óta. Az üzleti bizalmi index viszont -12,7-ről -14,8-ra esett – ezt alacsonyabbra 2020 rossz emlékű novembere óta soha nem mérték. Akkor tombolt épp a koronavírus-járvány második hulláma, az oltási program még el sem kezdődött, azt pedig sejteni sem lehetett, milyen lezárásokra lesz még szükség.
A foglalkoztatási várakozások mutatója -7,1-re csökkent az előző havi -5,9-ről. Pedig már az is ötéves mélypontot jelentett – a mostaninál lejjebb utoljára 2020 májusában járt ez a részmutató, amikor a pandémia első hulláma alatt a gazdaság gyakorlatilag állóra fékezett.
Az árindikátor pedig, amely minél magasabb, annál nagyobb inflációt várnak, 13,5-ről 14,7 pontra emelkedett. (Ez nem azt jelenti, hogy ennyi százalékos inflációt gondolnak reálisnak; az üzleti szféra árképzési terveinek változásait méri). Ez az egyetlen olyan része a mutatónak, amely nem több éves rekordot jelent: ugyan júniushoz képest nőtt, még mindig alacsonyabb, mint az azt megelőző nyolc hónap közül bármikor. A kereskedelemben tovább csökkentek az áremelési szándékok, az iparban, az építőiparban és a szolgáltatószektorban viszont emelkedtek. A következő három hónapban a cégek 18 százaléka szeretne árat emelni, árcsökkentésre 8 százalékuk készül.
