Legalább kilenc thai civil meghalt, miután thai és kambodzsai katonák tüzet nyitottak egymásra egy, a két ország között húzódó, vitatott határszakaszon.
A két ország között az utóbbi időben egyre fokozódó ellentét akkor mérgesedett el, amikor a thai hadsereg állítása szerint kambodzsai katonák bombát dobtak civilekre az ország északkeleti részén fekvő Kab Csoengben. A hadvezetés elítélte az incidenst, amely szerintük célzottan a polgári lakosság ellen irányuló támadás volt, majd bejelentette, hogy hat F-16-os harci repülőt indított útnak a térségbe. Később azt közölték, hogy a gépek tüzet nyitottak két kambodzsai katonai létesítményre, amelyeket elpusztítottak.
A kambodzsai védelmi miniszter a történtek nyomán közleményt adott ki, amelyben túlzó katonai erő felvonultatásával, nehézfegyverek bevetésével és légicsapások véghezvitelével vádolta meg a thai kormányt, amelynek célja szerintük kambodzsai területek erővel való elfoglalása.
A tárca a thai akciót „brutális és illegális katonai agressziónak” nevezte, amely a nemzetközi jog alapvetéseit sérti meg. Azt is jelezték, hogy a katonaság készen áll megvédeni Kambodzsa szuverenitását „bármi áron”.
A kambodzsai miniszterelnök később az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a konfliktus kiéleződése miatt.
A feszültség eszkalálódásának már szerdán voltak jelei az MTI híradása szerint: Thaiföld lezárta a Kambodzsával közös határátkelőit, visszarendelte nagykövetét Phnompenből konzultációra, és távozásra kérte fel a kambodzsai nagykövetet, miután egy thai katona súlyosan megsérült egy aknarobbanásban a közös határ közelében. Négy másik katona szintén sebesüléseket szenvedett.
A thaiföldi hadsereg tájékoztatása szerint katonáik olyan ösvényen járőröztek, amelyet a két ország korábbi megállapodásai értelmében biztonságosnak minősítettek. A robbanóeszköz orosz gyártmányú volt, és nem olyan típus, amelyet a thai hadsereg használ.
Pumtan Vecsajacsaj thai ügyvivő miniszterelnök közölte, hogy a külügyminisztérium hivatalos jegyzéket küld a kambodzsai kormánynak, és jelezte, hogy további válaszlépések is lehetnek. A hadsereg felszólította a kambodzsai vezetést, hogy vállaljon felelősséget az incidensért, amely szerintük veszélyezteti a határtérség békéjét és stabilitását.
Kambodzsa visszautasította a vádakat, amelyeket megalapozatlan állításoknak nevezett. A kambodzsai védelmi minisztérium szóvivője szerint a robbanás kambodzsai területen történt, és valójában Thaiföld sértette meg a közös járőrútvonalak használatáról szóló, 2000-ben kötött megállapodást.
A kambodzsai fél arra is emlékeztet, hogy az ország számos pontján továbbra is nagy számban találhatók fel nem robbant taposóaknák és egyéb hadianyagok a polgárháborús időszak örökségeként. Az 1970-től 1998-ig tartó belső fegyveres konfliktusok következtében több mint 19 ezer ember vesztette életét, és csaknem 45 ezren szenvedtek sérüléseket. Bár az aknák okozta halálesetek száma azóta jelentősen visszaesett, 2024-ben még így is 49 áldozatot regisztráltak.
A mostani aknaincidens alig egy héttel követte az előző robbanást, amelyben három thai katona sebesült meg, egyikük súlyosan. Az események tovább élezik a két ország közötti feszültséget, amely május óta fokozódik, miután egy határ menti fegyveres összecsapásban életét vesztette egy kambodzsai katona.
A thai–kambodzsai határvidék több vitatott területe rendszeres járőrzónának számít. Egyes határátkelőhelyeket már korábban is lezártak vagy korlátozások mellett működtettek a romló diplomáciai viszony következtében.
(BBC, MTI)
Nyitókép: Kambodzsai katonák egy BM-21 típusú rakétavetővel 2025. július 24-én. Fotó: AFP / STR