Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb belpolitikai válságát rendező dohai megállapodás alapján a Fuád Szinjóra régi-új miniszterelnök vezette kormány 30 tagjából tizenegyet delegál az ellenzék, tizenhatot a Szíria-ellenes parlamenti többség, hármat pedig Michel Szulejman államfő nevez ki.

A szemben álló libanoni erők vezetői a katari Dohában május 21-én írták alá a megállapodást az akkor már másfél éve tartó belpolitikai válság rendezéséről, visszarántva Libanont egy újabb polgárháború széléről. Ez, a nemzeti egységkormány megalakításáról rendelkező egyezség tette lehetővé azt is, hogy a parlament néhány nap múlva megválassza Michel Szulejmant a 2007 novembere óta betöltetlen köztársasági elnöki posztra.

Szinjóra 44 nappal ezelőtt kezdett kormányalakítási tárgyalásokat. A megállapodás előbb a keresztény Michel Aun tábornok, a Libanoni Hazafias Irányzat (CPL) vezetője, majd a radikális Hezbollah követelései miatt késett. Szaad al-Haríri, a parlamenti többséget vezető szunnita politikus kérésére Szinjóra végül pénteken elfogadta Ali Kansót, a Szíriai Nacionalista Szocialista Párt volt elnökét, akit a Hezbollah javasolt miniszternek. Ezt követően Szinjóra és Szulejman aláírta a kormány megalakításáról szóló rendeletet.

A miniszterelnök a kormány megalakítása után tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy a kabinetnek két alapvető feladata lesz. Egyrészt helyre kell állítania az egyensúly és a szabadság alapelvein nyugvó libanoni politikai rendszerbe és intézményekbe vetett bizalmat, másrészt meg kell reformálnia a választási törvényt, hogy biztosítsa a következő választások átlátható módon történő megtartását. „Nyilvánvaló, hogy nézeteltéréseink nem tűnnek el egyik napról a másikra, de az a legfontosabb, hogy hogyan kezeljük ezeket, egymást elfogadva, vagy fegyverekkel és utcai erőszakkal” – mondta Szinjóra, aki a békés együttélés és a párbeszéd mellett szállt síkra.

A polgárháború (1975-1990) utáni legmélyebb belpolitikai válság 2006 novemberében robbant ki, amikor a kormányból távozott hat miniszter. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány támogatásáról biztosította annak a nemzetközi törvényszéknek a megalakítását, amely Rafík al-Haríri volt miniszterelnök gyilkosait vonná felelősségre. Az Irán és Szíria támogatását élvező Hezbollah és szövetségesei mind erősebb nyomást gyakoroltak a kormánykoalícióra, végül idén májusban fegyveres akciókba szólította híveit kormánypárti csoportok ellen. Az összetűzésekben 65 ember halt meg, és közel kétszáz megsebesült Libanon szerte.