A Kurszk tengeralattjáró moszkvai emlékműve. Hullámsír © hvg.hu

Az orosz besorolásban Scsuka-B, a NATO besorolásában pedig Cápa osztályhoz tartozó Nyerpa (Fóka) tengeralattjárót és egy további hasonlót India szándékozott lizingelni. A Nyerpa és társa átadását Indiának tavalyra tervezték, de csak nemrég kezdődött el a kipróbálás. Közben az orosz fél a szerződésben szereplő 650 millióról 785 millió dollárra emelte a Nyerpa árát.

A Nyerpát az Amur menti Komszomolszk hajógyárában kezdték építeni 1991-ben, és 1996-ra már majdnem készen állt, ekkor kapta nevét és számát. Ám a távol-keleti hadiipari üzemek civil termelésre való átállítása miatt a Nyerpa építését befagyasztották. 2004-ben azonban döntés született a hajó befejezéséről.

A Komszomolszkaja Pravda egyik olvasója, a Vosztok hajógyár munkatársa azt írta a lapnak: a hajógyáriak közül senki sem akart vállalkozni a kipróbálásra és az átadásra, mert mindenki tudta, hogy nagyon sok baj van a Nyerpával, és féltek az átvevő bizottságtól. Az első próbautakon állítólag a hajó fémborításának hegesztési varratainál még beszivárgott a víz.

Szakértőket idézve a lapok azt írták, hogy a tűzoltó rendszer nem kívánt működésbe lépésére máskor is volt példa, a mai érzékelők ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak egészen kevés füstre vagy a hőmérséklet legcsekélyebb emelkedésére is. Olyannyira, hogy az automatikát a tengeralattjárókon ki szokták kapcsolni, s csak a kézi irányítás működik, de ezt a próbajáraton nem lehet megtenni.

Gennagyij Jakovlev hajóépítő mérnök a Komszomolszkaja Pravda című lapnak elmondta: ha a rendszer a hőmérséklet emelkedésére reagált, ezt okozhatta programozási hiba is. Lehet azonban, hogy a hajón lévő sok civil közül valaki rágyújtott. A rendszernek működésbe lépéskor hangjelzést kell adnia, s ilyenkor fel kell venni a mindenki által kötelezően viselt lélegeztető készülék maszkját, vagy el kell hagyni az érintett rekeszt, mert az szinte azonnal hermetikusan lezárul. A hajón egyes források szerint volt 220 darab egyéni lélegeztető készülék, de a civilek ezt nemigen tudják használni. Végül lehetséges, hogy a rendszer nem jelzett.
 
Igor Kudrin tengeralattjáró-kapitány a Kommerszant című lapnak  azt mondta: a Nyerpát mélyrehatóan korszerűsítették, és egészen új rendszerekkel látták el. Így az sem zárható ki, hogy ezeket nem próbálták ki, és nem illesztették össze elég alaposan.
 
A Kommerszant szerint a freonnal működő tűzoltó rendszerek képezik a leggyakoribb baleseti okot az orosz tengeralattjárókon: 1967 és 1999 között hat alkalommal okoztak emberhalált váratlan beindulás, illetve meghibásodás miatt, egyszer pedig egy gyári tévedés miatt nem oda került a freon, ahol a tűz volt, s történtek halálesetek a rendszer rendeltetésszerű működése során is.