Ezt a reményt fogalmazta meg vasárnap Angela Merkel kancellár és Wolfgang Scha:uble belügyminiszter. A Bundesrat a múlt hét végén – több  módosítást is sürgetve – elutasította  a tervezet elfogadását. A kancellár egy vasárnapi lapinterjúban azzal érvelt a törvény mielőbbi elfogadása  mellett, hogy az indiai események is bizonyítják: állandó és a legmagasabb szintű készültségre van szükség  a terroristákkal szemben. Németországnak is fel kell készülnie hasonló támadások elhárítására – mondta.

A kancellár megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja belügyminisztere, Wolfgang Scha:uble erőfeszítéseit. Scha:uble ugyanakkor vasárnap nyilatkozatában egyfajta ultimátumot is szabott azoknak a tartományoknak, amelyek a német parlament felsőházában, a Bundesratban  tartózkodásukkal megakadályozták a törvény elfogadását. „Vagy nagyobb módosítás nélkül még karácsony előtt sikerül elfogadni a törvényt, vagy nem lesz törvény” – hangoztatta a konzervatív miniszter, a szövetségi bűnügyi hivatalt (BKA) rendkívüli jogkörökkel felruházó tervezet legfőbb kezdeményezője.

Németországban több mint két évvel ezelőtt kezdődött a vita a belbiztonsági szigorításokról, különös tekintettel az internet fokozottabb ellenőrzésére. A német parlament alsóháza, a Bundestag november második hetében már jóváhagyta az új törvény tervezetét. Ez a több ezer BKA-nyomozó számára egyebek között lehetővé teszi a terrorista tevékenység szempontjából gyanúsnak vélt személyek magánlakásának video-megfigyelését, továbbá a személyi számítógépek adattartalmának és internetes forgalmának hatósági ellenőrzését, s a BKA által gyanúsítottak magántelefonjainak lehallgatását is.

A nyomozók ezúttal első ízben léphetnek fel „megelőző jelleggel”,  így például vélt terrorcselekmények elhárítása érdekében. A törvény azonban a Bundesratban a múlt hét végén nem kapta meg a szükséges többséget, mégpedig azon tartományok ellenállása miatt, amelyekben a tervezetet kezdettől fogva élesen bíráló ellenzéki pártok részt vesznek a helyi kormánykoalícióban.

Scha:uble vasárnapi nyilatkozatában megerősítette, hogy a kormány összehívja a Bundestag, illetve a Bundesrat képviselőiből álló közvetítői bizottságot, s abban reménykedik, hogy egy kompromisszum után a tervezet ismét a felsőház elé kerül.