 © AP |
"Mondtam, hogy Pakisztánnak sürgősen és határozottan kell cselekednie, maradéktalanul és átláthatóan együtt kell működnie" az érintett országokkal - jelentette ki Condoleezza Rice szerdán Újdelhiben, mielőtt találkozott indiai kollégájával, Pranab Mukherdzsivel és Manmohan Szingh kormányfővel. Hozzátette, hogy a múlt heti támadások az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat merényleteinek ismertetőjegyeit viselik magukon. "Közvetlenül az al-Kaida keze van-e a dologban vagy sem, ez nyilvánvalóan a terrorizmus olyan válfaja, amelyben az al-Kaida részt vesz" - fejtegette. Egyelőre korainak mondta ugyanakkor bármilyen következtetés levonását arra vonatkozóan, ki a felelős a terrortámadásokért, és nemzetközi együttműködést szorgalmazott a merényletsorozat hátterének felderítésében. "Ez olyan időszak, amikor valóban szükség van minden olyan fél együttműködésére, amelynek bármiféle értesülése van" az India pénzügyi fővárosát ért terrorakciókról - hangoztatta.
Pranab Mukherdzsi a szerdai sajtótájékoztatón leszögezte: semmi kétség nincs afelől, hogy a mumbai merényleteket Pakisztánból hangolták össze. Tájékoztattam Rice asszonyt: semmi kétség afelől, hogy a terroristák Pakisztánból jöttek, és a felbujtóik Pakisztánban vannak" - mondta az indiai külügyminiszter. "Az indiai kormány lépése attól a választól függ majd, amelyet a pakisztáni hatóságoktól kapunk" - hangsúlyozta Mukherdzsi. - "Várom ezt a választ, és miután megkaptuk, a kormány megteszi, amit szükségesnek ítél, hogy megvédje területi épségét, a saját és állampolgárai biztonságát" - tette hozzá.
Az amerikai külügyminiszter európai útját lerövidítve, szerdán érkezett Újdelhibe, hogy megpróbálja enyhíteni a feszültséget India és Pakisztán, az Egyesült Államok két szövetségese között, és elősegítse a két szomszédos ország együttműködését a mumbai merényletek kivizsgálásában. A terrortámadásokkal Washington és Újdelhi is a pakisztáni székhelyű Laskar-e-Taiba (Igazak Hadserege) szélsőséges szervezetet gyanúsítja. A terrorakcióknak a legfrissebb adatok szerint 171 halálos áldozata volt, köztük 26 külföldi, és 298-an sebesültek meg.
Az amerikai diplomácia irányítója iszlámábádi kormányforrások szerint várhatóan Pakisztánba is ellátogat. Egy magas rangú amerikai külügyi tisztségviselő szerint Rice mindkét országra nyomást fog gyakorolni, hogy működjenek együtt, és osszák meg egymással hírszerzési értesüléseiket. A két vetélkedő atomhatalom közötti viszony javításáért Iszlámábádba utazott Michael Mullen tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, hogy mind a polgári kormánnyal, mind a befolyásos hadsereg vezetőivel megbeszélést folytasson.
Iszlámábád tagadja, hogy pakisztáni állampolgároknak köze volna a mumbai merényletsorozathoz, és kézzelfogható bizonyítékokat követel az indiai vádak alátámasztására. Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak legutóbb úgy nyilatkozott, hogy állampolgárság nélküli fegyveresek követték el a merényleteket. Egyúttal jelezte: ha bebizonyosodik bűnösségük, Pakisztánban fognak ítélkezni a támadásokkal összefüggésbe hozott húsz iszlamista felett, akinek a kiadását India kérte.
Brazília száz rakétát ad el Pakisztánnak
Brazília repülőgépre szerelhető száz rakétát ad el Pakisztánnak - jelentette be szerdán Nelson Azevedo Jobim, a latin-amerikai ország védelmi minisztere. Az ügylet értéke 85 millió euró, a rakétákkal radarberendezések semmisíthetők meg. A rakétaszállításokról szóló szerződést a pakisztáni kormány, a brazil légierő és a harci eszközöket gyártó Mectron brazil vállalat írja majd alá. A fegyverszállításhoz szükség van a brazil kereskedelmi minisztérium jóváhagyására is, a tárca ezt kedden megadta.
Bár az atomhatalom Pakisztán és szintén atomhatalom India között növekedett a feszültség a mumbai merényletek miatt, Jobim védelmébe vette az ügyletet, mondván hogy a fegyverszállításról a pakisztáni kormánnyal, nem pedig a terroristákkal állapodtak meg. Ha a nem írnák alá a szerződést, úgy tűnhetne, hogy a latin-amerikai ország Pakisztán kormányát hibáztatja a merényletekért. A fejlődő országok közül húsz évvel ezelőtt Brazília büszkélkedhetett a legnagyobb hadiiparral, de a hidegháború befejeződése óta az ágazat nehézségekkel küszködik. A brazil kormány ezért igyekszik támogatni az ország hadiiparát.
