A vizsgálatot végző szakemberek nemcsak az Airbus roncsai és a két fekete doboz után kutatnak, de tanúként a jövő hét folyamán kihallgatnák azokat, akik a tragédia idején azon a területen haladtak át, ahol az Airbus-tragédia történt. A tanúktól - elsősorban a repülőgépeket vezető pilótáktól - az időjárási körülményekre szeretnének választ kapni. Már a katasztrófa másnapján jelentek meg a sajtóban tanúktól származó beszámolók. Egy másik, ugyanezen az útvonalon, Rióból Párizsba tartó repülőgép utasai például arról számoltak be, hogy az Atlanti-óceán felett haladva „furcsa” turbulencia érte gépüket. A portugál TAP légitársaság Airbus gépén utazó egyik pár az O Globo lapnak elmesélte, hogy a fedélzeten egy-másfél órán keresztül nem volt világítás, úgy tűnt, „áramszünet” van.

Az óceánban keresik a gép maradványait. © AP

François Grangier igazságügyi szakértő a Le Figaro francia napilapnak nyilatkozott arról, hogy a roncsok és a fekete dobozok hiányában egyelőre nem tudni, mi történhetett a repülőgéppel. Azzal kapcsolatban, hogy repülőgépről hajnali 4 órakor automatikus üzenet érkezett az elektronika meghibásodásáról, az igazságügyi szakértő kifejtette: ez csak egy része a történetnek, de nem ad diagnózist a tragédiáról. Grangier elmondta: még nem lehet tudni, hogy az elektronika meghibásodása oka vagy következménye volt-e a katasztrófának. Mint mondta, ha a repülőgép netán a levegőben esett szét, akkor is van egy nagyon rövid idő, amíg a repülőgép még automatikusa „üzenni” tud, jelzi például az elektronikai hibát. Ha leesik a gép szárnya vagy a jármű összetörik, az nyilvánvalóan az Airbus valamennyi elektronikai rendszerére hatással van. De ettől függetlenül a hibaüzenet nagyon hasznos, mert az alapján lehet megállapítani az időt, a pozíciót és a jármű útját – magyarázta a szakértő, hozzátéve: ezek az adatok szükségesek ahhoz is, hogy behatárolható legyen a katasztrófa helyszíne, ahol a túlélők és a roncsok után a kutatást érdemes végezni.

A korábban pilótaként is dolgozó Grangier szerint az teljesen megszokott, hogy viharfelhőbe kerül egy repülőgép (saját bevallása szerint karrierje során tucatszor átélt ilyet), s ha ez történt az Airbusszal, akkor szerinte ez nem vezethetett a jármű meghibásodásához. Mint mondta, sokkal inkább az erős és intenzív turbulencia vezethet ahhoz, hogy leszakad egy gép szárnya. Egy másik feltételezés lehet szerinte az, hogy a villámcsapás tönkretette az antennákat és megfosztotta a gépet a rádiótól és a radartól, s a járműnek ezek nélkül kellett belerepülnie egy viharfelhőbe. De Grangier szerint ez sem ad választ arra a kérdésre, hogy a meghibásodás után miként veszett nyoma a gépnek. Csak azután lehet erre a kérdésre választ kapni, ha a „puzzle minden darabját megtalálják és összegyűjtik” - mondta.

Az igazságügyi szakértő ugyanakkor megjegyezte: ritka, hogy ennyire kevés a rendelkezésre álló információ egy légi eseményről. Most még azt sem lehet tudni, pontosan hol történt a katasztrófa. Ha ez kiderül, akkor is meg kellene találni a fekete dobozt, a roncsokat és a minden a gép kommunikációját rögzítő egyéb berendezéseket. Grangier szerint elképzelhető, hogy az Airbus üzenetet küldött kis hatótávolságú, VHF hullámhosszon, így ezt is ellenőrizni kell.