A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) környezet- és klímapolitikai szakállamtitkára, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület által szervezett üzleti reggelin kiemelte: a klímacsúcson részt vevő államoknak idén január 31-ig kell bejelenteniük tényleges vállalásaikat a káros anyag kibocsátás csökkentésére és annak finanszírozására vonatkozóan.

Úgy vélte, a rengeteg politikai és gazdasági ellentét miatt még évekig is eltarthat, mire a világ államai megegyeznek egy egységes egyezmény létrehozásáról a klímaváltozás mérséklése érdekében. Faragó Tibor rámutatott: a koppenhágai klímacsúcs komoly eredményének számít az államok azon megegyezése, hogy  a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet 2 Celsius foknál nagyobb mértékben az ipari forradalom időszakához képest.

Hiányzó konkrétumok

Barack Obama a koppenhágai csúcson © AFP

Számos tengerparti ország 1,5 Celsius fokos korlátozást szeretett volna elérni, azonban ehhez rendkívül nagy kibocsátás-csökkentésre volna szükség globális szinten. Faragó Tibor hozzátette: jelenleg 0,7-0,8 Celsius fokkal magasabb a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom időszakához képest.

A csúcsot lezáró, heves és hosszas viták után elfogadott záródokumentumból kimaradtak viszont a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló konkrét ígéretek, amelyeket a résztvevő országok most utólag tehetnek meg január végéig - már ha megteszik.

Faragó Tibor szerint a klímacsúcson ugyanis olyannyira nem találták meg a közös hangot, hogy a legfejlettebb országokat tömörítő G20-ak korábbi találkozóján elfogadott, 2050-ig 50%-os kibocsátás-csökkentésről szóló hosszútávú ígéretet is kivették a koppenhágai záródokumentum legutolsó változatából. Ennek egyik oka Faragó Tibor szerint az lehet, hogy a dinamikusan fejlődő, a világgazdasági folyamatokban egyre nagyobb szerepet játszó országok - például Kína - nem kívánják előre korlátozni növekedési lehetőségeit egy 2050-ig szóló, hosszú távú vállalással.

Vállalatok részvétele

A Koppenhága után - tanulságok és várható trendek, vállalati klímastratégiák címmel megrendezett rendezvényen Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója bemutatta azt is, hogyan járulhatnak hozzá termékeikkel a vállalatok a klímaváltozás lassításához.

Takács János szerint kormányzati ösztönzőkkel a vásárlókat érdekeltebbé kellene tenni az energiatakarékosabb háztartási gépek vásárlásában, ezáltal a vállalatok is arra törekednének, hogy egyre zöldebb termékeket dobjanak piacra. Elmondta: az Európai Unióban jelenleg 188 millió háztartási gép van, amelyek korszerűre cserélésével évente 20 millió tonna káros anyag kibocsátás-csökkenést lehetne elérni, ami az unió kiotói céljainak 6 százalékát teszi ki.