Kairóban, a Tahrír téren állunk – körülbelül tízezer ember társaságában. Péntek van, közvetlenül a ramadán előtt. Fehér galabíjás, hosszú szakállú férfiak ácsorognak mindenütt. A látvány inkább hasonlít egy mekkai zarándoklatra, mintsem egy politikai tüntetésre.

Előrefurakodunk a tömegben, hogy lássuk az imámot, aki az emberekhez beszél. Rosszalló pillantások kereszttüzében próbálunk fényképezni, egészen addig, míg egy lelkes fiatal szalafi aktivista mellénk nem lép, ki nem tépi a kezünkből a kamerát és a földhöz nem vágja. „Zsidó kém” - eképpen azonosítanak. Jobbnak látjuk eloldalogni, amíg még szabadon megtehetjük.

A demonstrációt a Muzulmán Testvérek egy héttel előre jelentették be a weblapjukon, mindenki óriási tömegre számított. Gyakorlatilag az összes médium képviseltette magát. Ellentétben azonban a szekuláris mozgalmak által szervezett demonstrációkkal, melyeken óriási a rendőri jelenlét, a pénteki tüntetésen csak alig látni rohamrendőrt. A februári forradalom óta nagy az egyetértés az Átmeneti Katonai Tanács (a parlamenti választásokig ők vezetik az országot) és a Muzulmán Testvériség között. Nyilatkozataik gyakorlatilag fedik egymást, a pánikoló szekuláris értelmiség pedig a „háttérben kötött alkuról” beszél.

Forradalmi hangulatban

„Teljes mértékben elfogadjuk a demokratikus játékszabályokat” - nyilatkozta a Hírszerzőnek még a forradalom alatt Abdel Monim Abu el Fotú, a Muzulmán Testvériség tanácsának egyik vezetője, majd azt is hozzátette, „a Testvériség nem fog elnökjelöltet állítani a választásokig”.

Tekintse meg képeinket!

Jászberényi Sándor

Nem így történt. „Közvetlenül, miután Mubarak elnököt és alelnökét lemondatták és a katonai tanács átvette a hatalmat, nyilvánvalóvá vált, hogy egyeztetések történtek a hadsereg és Testvériség között. Létrehozták az Igazság és Élet pártját, és jelenleg arról tárgyalnak, hogy ki legyen az elnökjelölt” - állítja Brian Dabbs, az Ál Mászri Ál Jóm rovatvezetője és a Testvériség kutatója.

„Erre utal, hogy a Katonai Tanács minden eddiginél kritikusabb hangot ütött meg Izraellel szemben, bejelentette a rafahi határátkelő megnyitását, valamint nyilatkozataiban a camp david-i békeszerződés újratárgyalását emlegeti. Ez pedig mindig is a testvérek meghatározó programja volt” - mondta Brian Dabbs. A Testvériség támogatottsága először a tavasszal kiírt alkotmánymódosító referendumról szóló népszavazáskor nyilvánult meg, amikor is óriási tömegeket mozgattak meg annak érdekében, hogy átmenjen a módosítás. Nemcsak az ország iszlám gyökereit és törvénykezését rögzítő bejegyzésről volt szó. Az igenekre azért volt szükség, hogy mihamarabbi parlamenti választások legyenek.

Széttagolt világiak

„Jelenleg Egyiptomban egyedül a Testvérek tudnak egységesen kampányolni. Az egész szekuláris oldalnak időre lenne szüksége, hogy megszervezze magát. Ha idén választások lesznek, akkor ők fognak alkotmányozni” - mesélte Sédi Ájmán Núr véres fejjel néhány héttel ezelőtt egy tahrír téri tüntetésen. Sédi Ájmán Núr annak az április 6-i mozgalomnak az ismert aktivistája, akik megszervezték a január 18-i egyiptomi forradalmat. Emellett a liberális párt vezetőjének, a Mubarak-kormányzat alatt börtönt is megjárt Ájmán Núrnak a fia.

A világi államot támogató szervezetek tüntetését, mely a Katonai Tanács munkáját kritizálta és valódi reformokat követelt, könnygázba fojtotta a hadsereg. A Testvériség aznap este nem képviseltette magát aktivistáival. Egyetlen alkalommal sem kerültek ellentmondásba a Legfelsőbb Katonai Tanáccsal a referendum elfogadása óta. A szekuláris ellenzék jelenleg időért kampányol. Azt szeretnék elérni, hogy legkorábban jövő nyáron legyenek választások, és legelőször az alkotmányozás történjen meg, majd a parlamenti választások, végül az elnökválasztás.

„Ha felállítanak egy alkotmánybizottságot, abba minden pártból delegálnak embereket. Nem kétharmaddal fogják hajtogatni a testvérek az alkotmányt a parlamentben” - mondta Núr. „De sajnos a hadsereg nem a világiakkal van.” Szavait alátámasztani látszik, hogy az egyiptomi hadsereg nemrégiben kommünikét adott, ki, mely az április 6-i mozgalmat „idegen érdekek kiszolgálójának” nevezi. Közvetlenül a Muzulmán Testvérek demonstrációja után pedig megszállta a teret, ahol a „valódi reformokat”, demokratikus átmenetet és az előző rendszer bűnöseinek elszámoltatását követelők folytattak ülősztrájkot. Sátraikat felgyújtotta, az ellenállást tanúsítókat pedig letartóztatta.

Tekintse meg képeinket!

Jászberényi Sándor

"Egyiptomból nem lesz új Irán"

„Nem kérdés, hogy, ha idén valóban kiírják a választásokat, akkor a Testvériség fog győzni” - állítja Nohá Ál Henaúi, az Al Ahram napilap politikai szakírója. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy Egyiptom azonnal új Iránná változna” - teszi hozzá.

Egyiptom ugyanis komolyan függ az importtól és a nyugati tőkétől. Amennyiben drasztikus változásokat vezetnek be a külpolitikában, úgy ennek a tőkének a kivonása akár éhséglázadáshoz is vezethet. Az országban államilag szabályozott, az ötvenes évek szintjén tartott áron kaphatóak az alapvető élelmiszerek, illetve a benzin. Két-három forintnyi összegnek megfelelő áremelés pedig már 2008-ban is tizenkét ember halálát okozta.

A hadsereg is 1,5 milliárd dollár támogatásban részesül évente az Egyesült Államokból. Az új kormányzat mozgástere tehát szűk lesz, valószínűleg elsősorban a hétköznapi magatartási szabályok változnak majd a leglátványosabban (pl. kötelezővé tehetik a nők kendőviselését és a pénteki teljes munkaszünetet, valamint a művészetek, hírszolgálatok iszlám szerinti cenzúráját), illetve számítani kell az Izraellel való kapcsolatok teljes elhidegülésére is.