Kihelyezett alkalmi stúdióból jelentkezett be Tusnádfürdőről Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy a bálványosi szabadegyetem a „magyar politika kiszabadulása”, ahol tágasabb térbe lépnek ki, és arról beszélnek, mik a politika távlatai.
A szombati beszédről annyit elárult, hogy míg tavaly trükköt alkalmazott, és azt mondta, van nagy magyar stratégia, szombaton ennél is tovább megy: néhány fontosabb elemét már be is tudja mutatni.
Orbán a nemzetpolitikával kapcsolatban úgy fogalmazott, nem szereti a Nagy-Magyarország szót, mert inkább vágyat fejez ki. „Én azért használom a történelmi Magyarország kifejezést, mert arról nincs mit vitatkozni” – tette hozzá. A határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban pedig az eredmények közé sorolta a kettős állampolgárságot, a gazdaságfejlesztési programokat, oktatási és kulturális intézményeket és az autópályák kiterjesztését is.
Orbán Viktor Bukarestben találkozott a román miniszterelnökkel, Ilie Bolojannal. Erről azt mondta, jó pozícióból indultak, hiszen a magyar elnökség idején sikerült „bevinni Romániát a schengeni övezetbe”.
„Nagyváradi embert hoztak most miniszterelnöknek, komoly ember, nehézsúlyú, világos elképzelései vannak” – értékelte tárgyalópartnerét.
Miniszterelnöki interjú nem maradhat az ukrán helyzet értékelése nélkül, most sem volt ez másképp, bár Orbán újat nem mondott. Úgy vélte, tragikus döntés volt Volodimir Zelenszkij részéről, hogy egy éve nem hallgatott rá, és visszautasította a tűzszüneti tárgyalásokat.
„Ennek most súlyos árát fizetik meg, rosszul mérte fel a helyzetet, nem igaz, hogy az idő Ukrajna oldalán van” – tette hozzá.
Ha Ukrajnát felveszik az EU-ba, az Magyarországnak elfogadhatatlan, mert a világnak ez a térsége lesz a háború terepe. „Meghalna rengeteg magyar, elvinnék a fiataljainkat, a gazdaságunk romokban lenne, ahogy egy háborúban lenni szokott” – sorolta a borzalmakat Orbán, arra azonban nem tért ki, hogy fel sem merült, hogy a háború lezárása előtt felvennék Ukrajnát az EU-ba. A miniszterelnök szerint a tagság helyett rendezett stratégiai együttműködés kell Ukrajna és az EU között.
Az ukrán fenyegetéséket igyekszik higgadtan kezelni. „Amikor kell, elengedem a fülem mellett, amikor kell komolyan veszem, vagy intézkedéseket rendelek el. Megadjuk a megfelelő választ akkor is, ha ezt nem verem nagydobra” – sorolta. Itt ismételte meg azt is, hogy az ukránok egyre mélyebben beépülnek a magyar politikába: a Tisza és a DK ukránbarát párt, beépültek a médiába, a szakértői világba is. Emellett agybajnak nevezte Rácz András elemzését, aki a hétvégén arról írt, hogy jó eséllyel köze lehetett a palágykomoróci templom elleni támadáshoz az Orbán-kormánynak.
Ilyen fontos a pénz?
Az interjú végén szó esett arról is, hogy a kormány csütörtökön antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltotta az északír Kneecap zenekar tagjait, akik augusztus 11-én léptek volna fel a Sziget Fesztiválon. Orbán tiszteli a magyar showbusinessben dolgozókat, ideértve a Szigetet. Az elején azonban „nagyon zabos volt rájuk”, hogyan hozhatják Magyarországot ilyen helyzetbe. Az ő dolguk lett volna, hogy ne hívják meg őket, nem a kormánynak kellett volna közbeavatkoznia. „Ilyen fontos az a rohadt vagy átkozott pénz, hogy ez is megéri?” – tette fel a kérdést.
Orbán szerint napokat dolgoztak azon, hogy megtalálják a megfelelő jogi megoldást, ami lehetővé teszi a kitiltást, méghozzá azért, mert ez az ország a „béke szigete”, és ha „Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeket, inkább ne gyere, barátom”.
Az elmúlt napok összetűzéseiről magyarországi művészek és a kormányzat között úgy vélte, hogy ez nem a toleranciáról szól, hanem már a választásról.
„Amerikában a művészek egy része beállt a Demokrata Párt mögé, itt is ez történik. Aztán néha elvetik a sulykot” – utalt a Bindzsisztán miniszterelnökének lelövését imitáló Majkára vagy a fideszeseket véglényeknek nevező Azahriára.
Orbán szerint ez már kampány, a művészek nagyobb része beáll a liberális baloldali pártok mögé, amiért sok pénzt is kapnak. Kiemelte azonban, hogy ez Amerikában sem segített, mert a választók nem szeretik, ha meg akarják nekik mondani, hogyan gondolkodjanak a politikáról. Úgyhogy ez „inkább nekünk jó, akik meg vagyunk támadva” – üzente.