Hivatalosan majd szeptemberben, az ENSZ közgyűlésén fogják ezt megtenni.
Franciaország elismeri a palesztin államot az ENSZ következő közgyűlésén szeptemberben – írja a The Guardian Emmanuel Macron francia államfő csütörtök este a közösségi médiában közzétett posztja alapján. A francia elnök bejegyzésében azt írta, reméli, a döntés „tartós békét” hoz a Közel-Keletre.
Macron közzétette a Palesztin Hatóság elnökének, Mahmúd Abbásznak küldött levelet, amelyben megerősítette Franciaország szándékát, hogy elsőként ismerje el a palesztin államot a nyugati nagyhatalmak között.
„Hűen a történelmi elkötelezettségemhez a Közel-Kelet igazságos és tartós békéje iránt, úgy döntöttem, hogy Franciaország elismeri a Palesztin Államot” – írta Macron. – „Ezt az ünnepélyes bejelentést a jövő szeptemberi ENSZ-közgyűlésen fogom megtenni.” Hozzátette: „Sürgős prioritás a gázai háború befejezése és a polgári lakosság megmentése”.
„Végre fel kell építenünk a Palesztin Államot, biztosítanunk kell az életképességét, és lehetővé kell tennünk számára – demilitarizációjának elfogadásával és Izrael teljes elismerésével –, hogy hozzájáruljon a Közel-Kelet minden lakosának biztonságához.”
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a döntésre úgy reagált, hogy Franciaország ezzel „jutalmazza a terrort”, és azzal fenyeget, hogy egy gázához hasonló „iráni proxy állam” jön létre, ami „ugródeszka Izrael megsemmisítéséhez”, nem pedig a békés együttélés garanciája. „Legyen mindenkinek világos: a palesztinok nem Izrael melletti államra vágynak; Izrael helyett egy államra vágynak” – tette hozzá.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere szintén dühösen reagált Macron bejelentésére, „meggondolatlan döntésnek” nevezve azt, amely „pofon az októberi 7-i Hamász-támadás áldozataira nézve”. Egy júniusi diplomáciai táviratban az Egyesült Államok kijelentette, hogy ellenez minden olyan lépést, amely egyoldalúan elismerné a palesztin államot.
Macron hónapok óta hajlott a palesztin állam elismerése felé. A francia tisztviselők kezdetben egy ENSZ-konferencia előtt mérlegelték a lépést, amelyet Franciaország és Szaúd-Arábia közösen rendezett volna júniusban, hogy meghatározzák a palesztin államhoz vezető útvonal paramétereit, miközben biztosítják Izrael biztonságát.
Az eseményt azonban az Egyesült Államok nyomására és a 12 napos izraeli–iráni légiháború kezdete után elhalasztották. A találkozót átütemezték és lefokozták egy miniszteri szintű eseményre, amelyre július 28-án és 29-én kerül sor. Szeptemberben lesz majd az állam- és kormányfők részvételével zajló ENSZ-közgyűlés.
Macron bejelentésének az is célja lehetett, hogy a többi – hasonló döntésen gondolkodó – államnak is jelezze a szándékot, és keretet adjon a közgyűlésre érkező delegációnak a tárgyaláshoz. A The Guardiannek nyilatkozó diplomáciai források szerint az Egyesült Királyság és Kanada is azok között volt, akik ellenezték Macron döntését.
Huszein as-Sejk, a Palesztin Hatóság alelnöke az X-en megköszönte Franciaországnak a lépést. Meglátása szerint Macron döntése tükrözi „Franciaország elkötelezettségét a nemzetközi jog iránt, valamint a palesztin nép önrendelkezési jogának és független államunk létrehozásának támogatását”.
A Hamász szintén üdvözölte Macron ígéretét mint „pozitív lépést a helyes irányba az elnyomott palesztin népünk igazságszolgáltatása és az önrendelkezéshez való joguk támogatása felé”.
Franciaország lenne a legjelentősebb európai hatalom, amely elismerné a palesztin államot, korábban más országok részéről is felmerült hasonló lépés lehetősége. Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke bejelentette, hogy pénteken telefonon egyeztet német és francia kollégáival a harcok leállítására irányuló erőfeszítésekről, hozzátéve, hogy a tűzszünet „előrevinne minket a palesztin állam elismerése felé”.
Korábban Starmer úgy fogalmazott: a palesztin államiság elismerését arra az időszakra kellene fenntartania, amikor az „a legnagyobb hatást” fogja elérni – azt azonban nem részletezte, hogy ez mikor lenne időszerű. Péntek reggel a brit alsóház külügyi bizottságának képviselete Macron döntésére reagálva kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a miniszterelnököt sürgették. A jelentésben úgy érveltek, hogy az államiság „elidegeníthetetlen jog”, amelyet „nem szabad feltételhez kötni”. Hozzátették azt is, hogy ezt addig kell megtenni, „amíg még van állam, amit elismerhetnek”. Hangsúlyozva, hogy a kormány nem várhat a „tökéletes” időpontra, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez soha nem fog eljönni. A bizottság két kormánypárti tagja nem támogatta a javaslatot, szerintük az Egyesült Királyságnak csak az izraeli–palesztin konfliktusra vonatkozó szélesebb körű, kétállami megoldás részeként kellene támogatnia a lépést – írja a BBC. A lap hozzáteszi, nem szokatlan, hogy egy bizottságban nem teljes az egyetértés a tagok között, azonban ilyen esetekben szoktak arra törekedni, hogy egységesen tudjanak fellépni.
Norvégia, Spanyolország, Írország és Szlovénia már korábban hasonló lépésre szánta el magát. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök épp ezért szintén üdvözölte Macron döntését, Szaúd-Arábia pedig „történelminek” nevezte azt.
Cikkünket frissítettük a brit belpolitikai reakcióval.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Geoffroy van der Hasselt
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
