Látványos átalakuláson esnek át a szeptemberi előrehozott lettországi parlamenti választáson legjobban szerepelt pártok. Az első helyen végzett és a százfős törvényhozásban 31 helyet szerzett Harmónia Központ (SC) immár nem tagadja, hogy elsősorban a népesség harmadának, az orosz kisebbségnek a pártja, és az Andris Berzins államfőhöz írt levélben, illetve a parlament elé szervezett tüntetéseken tiltakozik az etnikai diszkrimináció ellen. Az SC azt nevezte hátrányos megkülönböztetésnek, hogy a második helyen végzett, Valdis Zatlers volt államfő vezette Zatlers Reformpárt (ZRP) nem vette be a kormánykoalícióba, és inkább a Valdis Dombrovskis miniszterelnök irányította jobbközép Egység pártszövetséggel, illetve a radikális jobboldali nacionalista kispártokkal összefogva gründolt magának parlamenti többséget.
Nagyot fordult a ZRP is. Az akkor még az elnöki székben ülő Zatlers a nyáron azért írt ki népszavazást, hogy a választók segítségével oszlassa fel a gazdasági bűncselekményekkel vádolt oligarchák mentelmi jogának felfüggesztését megtagadó parlamentet. Most viszont a párt azzal a Zöldek/Parasztszövetséggel (ZZS) tárgyal a kulisszák mögött az esetleges együttműködésről, amelyhez közel áll a pénzmosással vádolt ventspilsi polgármester, Aivars Lembergs. Időközben ugyanis a lettek új reménységeként számon tartott ZRP osztódásnak indult: hat parlamenti képviselője – arra hivatkozva, hogy a párton belül önkényuralom alakult ki – kilépett a 22 fős frakcióból.
A magukat immár függetlennek nevező hatok közölték ugyan, hogy támogatják a még be sem iktatott, Dombrovskis vezette kormányt, ám a 2009 óta hivatalban lévő politikus máris elvesztette parlamenti többségét: a függetlenek nélkül csak ötven képviselő áll mögötte. A bizonytalanságot mutatja, hogy a törvényhozás új ülésszakának első napján Zatlersnek nem sikerült megválasztatnia magát házelnökké. A régi-új kormányfő sem lehet biztos abban, hogy a lapzártánk utáni szavazáson megszerzi a képviselők többségének a támogatását.
Az orosz kisebbség iránti bizalmatlanság miatt perifériára szorított SC, amely szerint a legjobb esetben is csak a jövő tavaszig marad hivatalban a harmadik Dombrovskis-kabinet, közben már vissza is alakult szociáldemokrata retorikát hirdető, baloldali párttá. A voksolás után pár napig az SC-vel is folyt tárgyalás a koalícióhoz való csatlakozásról, és a párt akkor átmenetileg feladta az ellenfelei által baloldali populistának nevezett választási programjában megfogalmazott ígéreteinek jó részét.
Az SC kihagyása tovább ronthatja a lettek és oroszok egyébként sem túl baráti viszonyát. A fővárosban, ahol az SC élén álló Nils Usakov a polgármester, valamint az ország keleti felében többségben vannak az oroszok – nagy részük a szovjet időszakban érkezett a balti államba, vagy a betelepítettek családjában született –, és a két népcsoport egyre inkább párhuzamos életet él. A letteknek és az oroszoknak is megvannak a maguk lapjai, tévé- és rádiócsatornái, és a kultúrában is érezhető az elkülönülés. Ismét napirendre került a szovjet érával kapcsolatos szóhasználati vita is: a lettek csak azokat az oroszokat fogadják el lojális állampolgárként, akik hajlandók megszállásnak nevezni a több évtizedes moszkvai uralmat. Az orosz–lett viszonyon várhatóan az sem javít sokat, hogy Dombrovskis közölte: a kormányzásban számít az ellenzékre is, és az SC több tisztséget kaphat a parlamenti bizottságokban. A választást követő alkudozás pedig ismét megfosztotta a letteket annak az esélyétől, hogy két évtizeddel a függetlenség elnyerése után visszaszorul a politikai és gazdasági életben is komoly befolyást szerzett oligarchák hatalma.
Az új kormány első vizsgája a jövő évi költségvetés vitája lesz. A balti köztársaság – amelynek három éve annak köszönhetően sikerült a víz fölött maradnia, hogy hitelmegállapodást kötött az IMF-fel és az EU-val – csak akkor csatlakozhat 2014-ben az euróövezethez, ha jövőre a GDP három százaléka alá szorítja költségvetési hiányát. Ehhez annak ellenére is újabb megszorításokra – új adókra, illetve kiadáscsökkentésre – lesz szükség, hogy a 2,2 millió lakosú ország gazdasága növekedésnek indult. Az euró bevezetésére részben azért van szükség, hogy végleg elháruljon a helyi valuta, a lat leértékelésének veszélye, hiszen a lakossági hitelek háromnegyedét euróban vették fel. A 2009-es 18 százalékos gazdasági zuhanás után 2010 második felében már növekedést mértek, és idénre 3,3, jövőre pedig 4 százalékos bővülést prognosztizálnak. A munkanélküliségi mutató is javul, a 2010. nyári 20,5 százalékos csúcs után a munkaképes lakosságnak ma már csak a 16,5 százaléka állástalan.
NÉMETH ANDRÁS
