A cikk a 2011. december 31-én elfogadott új Honvédelmi Törvény rendelkezései alapján vezeti le „Orwell és Bradbury világának gyakorlati megvalósulását”, ahol a kormány bárhol, bármikor ellenőrizhet, figyelhet és számon kérhet, okkal vagy ok nélkül. A 9/11 óta bevezetett, és Obama támogatását is élvező, az élet minden területére kiterjedő biztonsági intézkedések egyértelműen csökkentették a polgári szabadságjogokat Amerika-szerte – írja a Washington Post. Ez a 10-es lista azokat a közös nevezőket kereste meg, amelyekben az Egyesült Államok hasonlóvá vált az általuk elítélendő országokhoz, Kínához, Kubához, Iránhoz vagy Szaúd-Arábiához.

1. Amerikai állampolgárok ellen elkövetett politikai gyilkosságok

2011 decemberében kormányzati tisztviselők újra megerősítették azt az elnöki jogkört, hogy az Egyesült Államok elnökének jogában áll elrendelni merényletet akár amerikai állampolgárral szemben is, ha az kapcsolatba hozható terroristákkal, vagy ha egyértelműen terrorista. Ezt a jogkört még George W. Bush kormányzata teremtette meg, de Obama sem habozott alkalmazni, hiszen tavaly szeptemberben jóvá is hagyta Anwar al-Awlaqi amerikai állampolgár és egy másik szintén amerikai állampolgár meggyilkolását. (Nigériát, Iránt és Szíriát szokta a világ demokratikus közvéleménye rendszeresen megvádolni olyan politikai gyilkosságokkal, amelyeket peren kívül a nemzet ellenségei ellen hajtanak végre.)

2. Határozatlan idejű fogva tartás

A decemberben elfogadott törvény alapján a terrorizmussal vádolt állampolgárok korlátlan idejű fogva tartásának elrendelésére a katonaságon kívül az Egyesült Államok mindenkori elnökének van joga. Hosszú ideig úgy tűnt, kihagyható lesz ez a rész a Honvédelmi Törvényből, de végül az utolsó pillanatban a Fehér Ház mégis benne hagyta. A kormányzat állítása szerint ez a rendelkezés nem új keletű, mert egy létező törvényre épül, ezért szerintük nincs szükség szövetségi bírósági felülvizsgálatra. Politikai és jogi szakértők azonban - a Washington Post szerint - nem tudják alátámasztani, hogy egy korábbi törvény valóban utalt volna ilyen jellegű elnöki hatáskörre. A kormány pedig továbbra is ragaszkodik azon jogához, hogy az állampolgárok jogainak védelmét figyelmen kívül hagyva saját belátásuk szerint cselekedjenek. (Kínában és Kambodzsában is léteznek ilyen jogszabályok.)

AP

3. Önkényes igazságszolgáltatás

Még 2001-ben Bush vezette be azt az elnöki jogkört, hogy bizonyos esetekben az elnök határoz arról, hogy egy vádlott katonai vagy szövetségi bíróság elé kerül, amivel megkérdőjeleződik a tisztességes eljáráshoz való jog. Ennek ellenére Obama is ragaszkodik hozzá, és folytatni kívánja e joggyakorlatot. (Egyiptomról és Kínáról derült ki az utóbbi időben, hogy elkülönített katonai igazságszolgáltatási rendszert működtettek fontosnak tartott vádlottakkal szemben, civil polgárok esetében is.)

4. Házkutatás felhatalmazás nélküli

A 2001-ben elfogadott terrorellenes törvény (ismertebb nevén a Patriot Act) értelmében az elnök elrendelheti állampolgárainak felhatalmazás nélküli megfigyelését. Ennek kiegészítéseként cégektől is lekérhetőek adatok állampolgárokról, akár ismerősi körükről is. Obama 2011-ben arra is felhatalmazást kapott, hogy üzleti dokumentumokat és könyvtári kölcsönzéseket is megvizsgáltathat állampolgári engedély nélkül. A kormány ugyanakkor nemzetbiztonsági titokként kezeli a birtokába jutott információkat, még ha azok ok nélküliek is, és nem szolgáltatja ki egy harmadik fél számára. (Szaúd-Arábia és Pakisztán teszi lehetővé törvény adta kereteken belül kormánya számára az élet minden területére kiterjedő adatgyűjtést.)

5. Titkos bizonyíték

A kormány annak érdekében, hogy terrorizmussal vádolt magánszemélyeket minél hosszabb ideig fogságban tudjon tartani, szövetségi és katonai bíróságon titkos bizonyítékokat használ fel ellenük, és csak a kormánynak van joga ezeket a bizalmas információkat nyilvánosságra hozni. Ez azonban adatvédelmi perek sokaságát generálja, annak ellenére, hogy a rendelkezést a szövetségi bíróságok kérdés nélkül elfogadták. Ráadásul ha bárki perbe fogná az Egyesült Államokat, az állam képviselőjének jogi lehetősége van nyilatkozatot tenni, miszerint a per során nemzetbiztonsági érdekek sérülhetnek – ebben az esetben a bíróság automatikusan visszautasítja a keresetet. A Bush- és az Obama-adminisztráció még kormányzati döntéseket alátámasztó jogi szakvéleményeket is titkosított, az ezeket támadó kereseteket a szövetségi bíróságok rendre elutasítják.

6. Háborús bűnök

A világ közvéleménye hangosan követelte a büntető eljárások indítását azok ellen, akik részt vettek a Bush-éra alatt terrorizmussal vádolt polgárok ellen elkövetett embertelen kínzások végrehajtásában. Obama azonban végül nem engedélyezte a CIA-nak a vádemeléseket, megszegve minden nemzetközi jogi kötelezettséget. Amikor pedig Spanyolország akart háborús bűncselekmények vádjával eljárást indítani a Bush-kormányzat egyes tisztségviselői ellen, akkor Obama felszólította diplomatáit, hogy ne működjenek együtt. Mindez annak ellenére történt, hogy Amerika a háborús bűnök kivizsgálásának élharcosa volt. (Bizonyos nemzetek, mint Irán, Szíria és Kína megtagadja a felelősségre vonást háborús bűnök és a kínzások tekintetében.)

AP

7. Titkos bíróság

Az elmúlt években egyre nagyobb fordulatszámon működött az a titkos bíróság, amelyik az Egyesült Államokkal ellenséges viszonyban álló kormányoknak segítő amerikai állampolgárok lehallgatását engedélyezte. Obama ezt kiegészítve tett lehetővé titkos, felhatalmazás nélküli házkutatást azoknál az állampolgároknál is, akikre konkrétan nem lehet rábizonyítani a terrorizmus vétségét. Az ilyen jellegű intézkedésekkel a kormány figyelmen kívül hagyja az állampolgári megfigyelésekre vonatkozó kongresszusi korlátozásokat. (Pakisztán alkalmaz hasonló megfigyeléseket a katonai és hírszerzői szolgálatok munkája során.)

8. A bírói felülvizsgálattól való mentesség

A Bush-kormányzathoz hasonlóan az Obama-éra is mentességet biztosított a jogkövetkezmények alól azoknak a cégeknek, melyek állampolgárok bírói felhatalmazás nélküli megfigyelésében vesznek részt. (Hasonlóképpen Kína is fenntartja a jogot az átfogó mentelmi jog igényére, mind belföldön, mind külföldön, és megakadályozza az ilyen vállalatok elleni bírósági pereket.)

9. A „mindent látó szem”

Az Obama-adminisztráció sikerrel védte meg azon igényét, hogy a GPS-készülékeket is gyanús állampolgárok megfigyelésére használja, bírói engedély nélkül. (Szaúd-Arábia bevezette például a nyilvános megfigyelő rendszereket, Kuba pedig még ennél is hírhedtebb állampolgárainak kontrollálásáról.)

10. Rendkívüli kiadatás

A rendkívüli kiadatás lényege, hogy a kormány kiadhatja állampolgárait és a területén elfogott más állampolgárokat harmadik országoknak, még akkor is, ha azokban bizonyítottan kínzás veszélyének vannak kitéve (mint például Szíriában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban vagy Pakisztánban). Az Obama-kormányzat ugyanakkor hangoztatja, nem kívánja folytatni a Bush-érára jellemző túlkapásokat, de ragaszkodik a rendkívüli kiadatás jogához, még ha állampolgáráról is van szó.

Szövetségi és állami szinten hatalmas többletkiadásokat jelentettek ezek a törvények, a kibővített biztonsági rendszerek kiépítésével, a nyilvános megfigyelő kamerák felállításával, biztonsági rendszerek kezelőivel és a hatalmas terroristaelhárító osztaggal együtt. Az amerikai közvélemény olykor azzal igyekszik legitimitást adni ezeknek az intézkedéseknek, hogy ez csak a 9/11 óta megváltozott világrendre adott válasz. Lindsey Graham szenátor egy interjújában minden további nélkül azt nyilatkozta, hogy „a szólásszabadság nagyszerű gondolat, de háborúban állunk”.

A Honvédelmi Törvény aláírásakor Obama hangsúlyozta, bár széles jogkörrel lesz felruházva, de nem kíván vele visszaélni. A cikk szerzője szerint azonban „az alapító atyák tehát épp attól féltek, amit Obama készül kiépíteni, hogy egy nap olyan világ jön létre, ahol a kormány széles, ellenőrizhetetlen hatáskörökkel rendelkezik, megfigyelve mindent és mindenkit”.

A fentebb felsorolt állítások alapján jogosan merül fel a Washington Post szerint: ha a személyi szabadság korlátozása miatt Szaúd-Arábia nem számít a szabadság mintaképének, akkor az Egyesült Államok mikor ébred fel Csipkerózsika-álmából, hogy már nem a szabadság a hazája. Tehát „nem csak az egyenlő és igazságos adózási rendszer kiépítésén kell fáradozni az Obama-kormányzatnak, hanem azon is, hogy Amerika kikerüljön abból a rossz társaságból, ahová a személyi jogokat sértő intézkedéseivel került”.