Az indítvány csütörtökön késő este került a Bundestag plénuma elé, amely elfogadta az illetékes bizottságnak az indítvány elvetésére irányuló javaslatát. 

Az ellenzéki Zöldek 2011 júniusában benyújtott indítványukban kifejtették, hogy az állami beavatkozás veszélyezteti a sajtószabadságot az Európai Unióban. A magyarországi "fejlemények különösen nyugtalanítók" - fogalmaztak a Zöldek indítványukban, amelyben Franciaországot és Olaszországot is a problémás tagállamok közé sorolták. 

Az utóbbi két állammal kapcsolatban a Zöldek kiemelték, hogy a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi újságíró-szervezetnek az országokat a sajtószabadság és a média helyzete alapján rangsoroló listáján 2010-ben a 44., illetve a 49. helyen álltak, holott 2004-ben még a 19., illetve 39. helyet foglalták el. Magyarország besorolása ugyanebben az időszakban egyébként javult: a szervezet 2010-es listáján a 23., míg 2004-ben a 28. helyen állt. 

Stiller Ákos

A Zöldek azt akarták elérni indítványukkal, hogy a Bundestag szólítsa fel a kormányt: szálljon síkra uniós szinten a "médiaszabadságért, a médiapluralizmusért és a független médiaigazgatásért, valamint a sajtó és a tájékozódás szabadságáért", a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban pedig " továbbra is félreérthetetlenül foglaljon állást és mutasson rá arra, hogy nem kielégítő a médiatörvény módosítása, és a jogszabály a sajtószabadságot korlátozó hatása miatt továbbra sincsen összhangban az európai szerződésekkel". 

Az indítványt a Bundestag több bizottsága megtárgyalta, majd az illetékes bizottság, a kulturális és médiaügyekkel foglalkozó bizottság 2011 decemberében az indítvány elvetését javasolta a plénumnak, amely azt csütörtökön jóváhagyta. A Bundestag plénuma előtt a késői órára tekintettel az indítványról csütörtökön nem volt vita, a beszédeket nem mondták el, hanem csak jegyzőkönyvbe vették, ezek jövő héten lesznek hozzáférhetők. 

Az indítvány tavaly decemberi bizottsági vitájában a Bundestag honlapján közzétett dokumentum szerint a kormányoldalon a konzervatív CDU/CSU frakció részéről úgy vélték: a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban lényeges kérdés, hogy miként alkalmazzák azt a gyakorlatban, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a médiatanács nem gyakorolja a kiegyensúlyozottság érvényesítésével kapcsolatos jogkörét, az ezzel kapcsolatos aggodalmak így mind alaptalannak bizonyultak. 

A konzervatívok az indítványt elutasító álláspontjukat indokolva továbbá kiemelték, hogy a magyar kormány elkötelezte magát az iránt, hogy eltávolítja a törvényből az uniós joggal nem összeegyeztethető részeket. A konzervatívokkal közösen kormányzó és az indítványt ugyancsak elutasító liberálisok (FDP) azt hangsúlyozták, hogy a magyar médiatörvény ugyan joggal váltott ki megütközést a Bundestag valamennyi frakciójában, "egy hálás barátnak pedig kötelessége, hogy figyelmeztesse Magyarországot a véleményszabadság túlzott korlátozásának hibájára", de Werner Hoyer (korábbi, 2012 elején távozott) külügyi államminiszter már megtette ezt a figyelmeztetést. Hozzáfűzték: "barátok között" fontos a mértéktartás, az arányos reakció, a kritika és az aggodalom megnyilvánulásai pedig nem érhetnek célt, ha sértik a magyar parlament szuverenitását. Hangsúlyozták azt is, hogy a választási eredményeket tiszteletben kell tartani.