Az államfő egy hétfő esti tévéinterjújában hangsúlyozta, hogy országa nyitott a párbeszédre, és hogy szerinte Nagy-Britannia és Svédország hajthatatlan álláspontja miatt mélyült el a válság a WikiLeaks-alapító személye körül. E két ország ugyanis soha nem nyújtott biztosítékot arra, hogy Assange-ot nem adják majd ki az Egyesült Államoknak, ahol hosszú börtönbüntetésre - az érintett szerint akár halálbüntetésre is - számíthat amerikai diplomáciai iratok százezreinek a megszerzéséért és internetes közzétételéért. 

Correa azután jelezte párbeszéd iránti készségét, hogy a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) és a Hugo Chávez venezuelai elnök által létrehozott bolivári szövetség (ALBA) támogatásáról biztosította Ecuadort Nagy-Britanniával szemben. Az Unasur vasárnap szólította fel Quitót és Londont, hogy kezdjenek "közvetlen tárgyalást" nézetkülönbségeik rendezésére. 

Hugo Chávez hétfőn "radikális válaszlépésekkel" fenyegette meg Nagy-Britanniát arra az esetre, ha a brit hatóságok erőszakkal behatolnának Ecuador londoni nagykövetségére. Felhívta a brit kormány figyelmét, hogy "Ecuador nincs egyedül". Chávez nem részletezte, hogy milyen akcióra gondol, csak annyit közölt, hogy az már "előkészületben van". 

Quito öt nappal ezelőtt bejelentette, hogy megadja a politikai menedékjogot Assange-nak, amire válaszul London jelezte, hogy nem engedi ki az országból a WikiLeaks alapítóját, s közvetve arra figyelmeztette Ecuadort, hogy megrohamozhatja nagykövetségét. Assange a képviselet erkélyéről a tudósítókhoz és érdeklődőkhöz szólva vasárnap azt is állította, hogy brit rendőrök múlt szerdán megpróbáltak behatolni a nagykövetségre, de segítőtársai és a sajtó jelenléte miatt meggondolták magukat. 

Az Egyesült Államok hétfőn visszautasította Assange-nak azt a vasárnapi kijelentését, miszerint Washington "boszorkányüldözést" folytat ellene és a WikiLeaks ellen. Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő hétfői nyilatkozatában leszögezte: semmiféle boszorkányüldözésről nincs szó, Assange ezzel az állításával csupán el akarja terelni a figyelmet az ellene folytatott konkrét büntetőjogi ügyről, a nemi erőszakról, amellyel Svédországban vádolják ők. A szóvivő szerint a Wikileaks alapítója pusztán "vagdalkozik". 

A 41 éves ausztrál állampolgár Assange portálja becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai iratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek, súlyos károkat okozva az Egyesült Államoknak. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik.