A halott kommandós anyja Romneyra haragszik

A Líbiában megölt amerikai nagykövet védelmében meghalt katona anyja szerint Romney kampánycélokra használja fel a fia halálát.

  • hvg.hu hvg.hu
A halott kommandós anyja Romneyra haragszik

Az amerikai haditengerészeti kommandó, a SEAL katonája, Glen Doherty szeptember 11-én halt meg a bengázi nagykövetség védelmében. A támadás az elnökválasztási kampány fókuszába került, a republikánusok szerint ugyanis a négy amerikai áldozatot, köztük Christopher Stevens nagykövet halálát követelő rajtaütés Obama gyenge világpolitikájának következménye.

Mitt Romney republikánus elnökjelölt az egyik ilyen alkalommal azt is megemlítette, hogy korábban találkozott már Glen Dohertyvel, és "összetörte a szívét", mikor megtudta, hogy a katona elesett Líbiában. Romney beszédében Doherty és katonatársainak önfeláldozó tettét a republikánusokhoz hasonlította. "Odasiettek segíteni. Ez az amerikai út. Oda megyünk, ahol baj van. Oda megyünk, ahol szükség van ránk. És most szükség van ránk. Most az amerikai embereknek van szüksége ránk." - mondta Romney a BBC szerint.

"Nem teheti a fiam halálát a politikai programja részévé. Helytelen Obama lejáratására használni ezeket a bátor fiatal embereket, akik mindannyiunknak szabadságot akartak" - nyilatkozta a halott katona édesanyja, Barbara Doherty egy bostoni hírportálnak. Glen Doherty egy barátja, Elf Ellefsen pedig azt nyilatkozta egy seattle-i rádió műsorában, hogy Glen komikusnak tartotta a helyzetet, amikor találkozott Romney-val egy karácsonyi partin. Romney ugyanis akkor is politikai imázsépítésre próbálta felhasználni a személyes találkozást.

Romney kampánystábja megértette Barbara Doherty kérését, és megígérték, hogy a jövőben nem fogják kampányrendezvényeken emlegetni Glen Doherty nevét.

Az amerikai elnökválasztásról szóló cikkeinket elolvashatja itt!

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?