„Jobb Európáért” szlogennel indult neki Ciprus a július elsejétől fél éven át tartó uniós elnökségének. A hatékonyság, a fenntarthatóság, a társadalmi szolidaritás erősítését, a megszorítással szemben a növekedésalapú gazdaságpolitika alkalmazását ígérő programra szüksége is lehet a 2004-ben az EU-hoz, majd 2008-ban az euróövezethez csatlakozott földközi-tengeri szigetországnak. Nicosia az EU történetében először olyan tagállamként lesz az unió első számú képviselője, amely államadósságának bóvli kategóriába sorolása miatt a pénzpiacokról kiszorulva mentőcsomagért folyamodott Brüsszelhez. A hitelfeltételekről lapzártánk után kezdődnek a tárgyalások a ciprusi kormány, illetve az EU és az IMF képviselői között. A görög adósságválság miatt megroppant ciprusi bankszektornak sürgős feltőkésítésre van szüksége, a mentőcsomag nagyságát akár 10 milliárd euróra teszik, miközben az ország éves GDP-je 17,2 milliárd euró.
A nicosiai kormány váltig állítja, hogy nincs szükség további megszorításra, az idén a költségvetési hiány a GDP 2,5 százalékára zsugorodik a tavalyi 6,3 százalékról, jövőre pedig 0,5 százalékra mérséklődik. A cél elérése érdekében Ciprus márciustól 15-ről 17 százalékra emelte az áfa normál kulcsát, az évi 60 ezer euró feletti jövedelmek után magasabb személyi jövedelemadót kell fizetni, és növelték az ingatlanadót is. A 840 ezer lakos 8 százalékát adó állami alkalmazottak bérét befagyasztották, így ők elesnek az inflációt követő automatikus emeléstől, és a nyugdíjjárulékuk is 0,75-ről 2,25 százalékra emelkedett.
