„Saját magát lövi lábon Szerbia, ha csatlakozik az Oroszországot szankciókkal sújtó országokhoz” – üzente Moszkva Belgrádnak. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő azonnal válaszolt is, és közölte: Szerbia kis ország ugyan, ám sokat ad az integritására, s bízik abban, hogy az üzenetet átadó belgrádi orosz nagykövet, Alekszandr Csepurin nem akarja megfenyegetni a balkáni országot.
Szerbia meglehetősen kényes helyzetbe került az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen elrendelt szankciók bevezetése után. A lehető leggyorsabban szeretné ugyanis megkezdeni Brüsszellel az EU-csatlakozási tárgyalásokat, ám közben arra is ügyel, hogy ne veszítse el az egyik fő szövetségesének számító Oroszország szimpátiáját sem. Emiatt néha trükközésre is kényszerül: amikor például az ENSZ-ben szavazni kellett arról, hogy a világszervezet a márciusi orosz megszállás ellenére is Ukrajna részének ismeri-e el a Krím félszigetet, Szerbia – arra hivatkozva, hogy az országot éppen ügyvezető kormány irányítja – tartózkodott a voksolástól. Majd amikor már csak beszélni kellett, Tomiszlav Nikolics szerb államfő hangsúlyozta: ahogy Belgrád nem ismerheti el Koszovó függetlenségét, nem mondhat igent a Krím önállóságára és Oroszországhoz csatlakozására sem.
Míg az EU-val felvételi tárgyalásokat folytató Montenegró csatlakozott a Moszkva elleni büntetőintézkedésekhez, Szerbia abban bízik, hogy az oroszok részben balkáni árukkal pótolják majd a kiesést. A szerbek annak ellenére nem társultak a szankciókhoz, hogy Vucsics szerint az EU-s politikusok közvetett és közvetlen nyomásgyakorlással is igyekeznek elérni a belgrádi politika megváltoztatását. „Szerbiának túl kell élnie, s ha részt vennénk a büntetőintézkedésekben, télen megfagynánk, és áramkimaradások is lennének” – magyarázta kormánya álláspontját Vucsics.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta ugyanakkor, igencsak árt Belgrád megítélésének, hogy egy egész szerb zászlóalj harcol a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán. Az egységet Jovan Sevicsről, arról a szerb huszár tábornokról nevezték el, aki a XVIII. század második felében több ezer szerbiai családot telepített a mai Kelet-Ukrajna területére. A fegyverbe hívott szerbek jó része olyan katona, aki már részt vett az 1991–1995-ös délszláv háborúkban is, és legutóbb azzal vétette észre magát, hogy egy országos főutat védve visszaverte az ukrán hadsereg támadását.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
A portál olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek megerősítik, hogy a Bizottság a jövőben az összes támogatást a jogállamisági feltételek betartásától kívánja függővé tenni.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
