Év elején sok dolgozó munkanélkülinek érezte magát, de aztán jobban lettek

Míg a hivatalos statisztika szerint az idei év elején 210 ezer körüli munkanélküli volt, addig az önbesorolásos munkanélküliség alapján 390 ezer.

A különbség a két mutató között szokatlan volt, az önbesorolásos munkanélküliek száma az elmúlt években nagyjából 100 ezer fővel haladta meg a hivatalos statisztika szerint számontartott munkanélküliekét, és a két mutató egymással párhuzamosan változott. Azonban a tavaly ősszel látott 330 ezer körüli szintről idén év elején az önbesorolásos szám megugrott, és elszakadt a hivatalos statisztika bő 200 ezres létszámától – erről elsőként a Portfolio.hu számolt be a KSH-tól kapott adatok alapján.

Nem mind munkanélküli, aki annak érzi magát

A két mutató közti különbség léte nem meglepő, önbevallásos munkanélkülinek az számít, aki a KSH megkérdezése során annak vallja magát, tehát ez szubjektív kategória. A hivatalos statisztikában azonban nem tekintenek mindenkit munkanélkülinek, aki annak mondja magát. Ezzel nincs probléma, a nemzetközi, szakmai definíció szerint az számít munkanélkülinek, akire egyszerre igaz, hogy

• nincs munkája,
• az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, és
• ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni.

A statisztikai definíció szerint a munkanélküliek a munkaerőpiacon amúgy jelen lévő emberek a fenti definíció szerint – ellentétben az inaktívakkal, akik a szó hétköznapi értelmében „munkanélküliek”, mivel nem dolgoznak, de nincsenek jelen a munkaerőpiacon, mert nemhogy nem dolgoznak, de nem is keresnek munkát, vagy nem állnak rendelkezésre, nem tudnának munkába állni.

Az önbesorolásos munkanélküliek számának év eleji megugrása azért is volt furcsa, mert közben nem nőtt a definíció szerinti munkanélküliek és az inaktívak száma sem – vagyis miközben hirtelen sokkal többen gondolták magukat munkanélkülinek, ez érdemben nem jelent meg sem a definíció szerinti munkanélküliségi adatban, sem az inaktívak számában.

Akinek van munkája, de munkanélkülinek érzi magát

A HVG kérdéseire válaszolva a KSH két jelenséggel magyarázta az önbevallásos munkanélküliek számának szokatlan megugrását:

• „Az év eleji növekedés mögött a munkát nem kereső és munkát vállalni nem tudó inaktívak száma növekedett a magukat munkanélkülinek vallók körében.”
• „A munkával rendelkezők, de magukat munkanélkülinek tekintők számában is volt növekedés az év elején az előző évhez képest. Ez olyan élethelyzetben képzelhető el, amikor a foglalkoztatását bizonytalannak érzi a válaszadó. Számukban tapasztalható növekedés év elején csupán egy átmeneti jelenség volt.”

Magyarul a KSH szerint az inaktívak (tehát a munkát nem keresők és munkába állni sem képesek) táborán belül lettek hirtelen többen, akik a korábbiaktól eltérő módon – mondhatni: dacosan – munkanélkülinek vallották magukat.

Továbbá

a KSH szerint a szokottnál többen voltak év elején olyanok, akik foglalkoztatásban álltak, mégis munkanélküliként tekintettek magukra.

Ez fura élethelyzet – és fura mentális állapot – előfordulhat olyankor, amikor valaki a felmondási idejét tölti, tehát hivatalosan él a munkavállalói jogviszonya, de szubjektíven munka nélkül van. Irreálisnak tűnik feltételezni, hogy a KSH az év eleji felméréseiben a szokottnál jelentősen (tízezres létszámban) több felmondási idejét töltő dolgozót talált volna meg.

Felmondás után.

Dreampictures

Jórészt az év eleji közmunkapara lehet a magyarázat

Kézenfekvő magyarázatot kínálnak ugyanakkor a közmunkások: statisztikai létszámuk jó ideje 65 ezer fő körül ingadozik. Ebben a körben év elején megjelenhetett a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bizonytalanság. A 2024-es programok február végén befejeződtek, a 2025-ös programok pedig márciusban indultak.

A kormány közfoglalkoztatási portáljának jelentése szerint összességében

február végén 65,6 ezer főnek ért véget a közfoglalkoztatási jogviszonya

és 2025 márciusában 65,3 ezer főnek kezdődött el az új közfoglalkoztatása. A közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 2025 márciusában 62,2 ezer főt tett ki, amely az előző hónaphoz képest 4,5 százalékkal (2,9 ezer fővel), előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 5,3%-kal (3,4 ezer fővel) mérséklődött. A közmunkások statisztikai létszáma áprilisra visszaugrott 65 ezer fő fölé.

Mindenesetre

az év eleji bizonytalanság közepette elég sokan érezhették magukat már-már munkanélkülinek.

Különösen, hogy a gazdaság pocsék állapota és a költségvetés nehéz helyzete – bár a közmunkaprogram leépítéséről egy ideje nincs szó – közismertek és a közbeszédben gyakran felmerülnek.

Az önbesorolásos munkanélküliek száma tavasszal visszaesett – tehát akkor, amikor a 2025-ös közmunka-programok már elindultak, így az érintettek helyzete rendeződött. Ami megint csak arra enged következtetni, hogy az év eleji megugrás mögött legalábbis jelentős részben a helyzetüket bizonytalannak érző közmunkások állhattak.