Fél térden

„Válsághelyzetben vagyunk, egy vádlott miniszterelnökkel és egy elítélt alelnökkel” – vázolta meglepő őszinteséggel a román kormánykoalíciót meghatározó Szociáldemokrata Párt (PSD) helyzetét Valeriu Zgonea, a parlament elnöke, a párt egyik meghatározó személyisége. És nem túlzott. A június 14-én váratlanul „halaszthatatlan térdműtétre” az isztambuli Medipol Kórházba utazott Victor Ponta miniszterelnök hiába halogatta hazatérését, közel egy hónapos távolléte alatt a PSD-ben kirobbantak a hatalmi belharcok, fő koalíciós partnere pedig hátba támadta.

Ponta még a kórházi ágyából kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy távollétében Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettest nevezze ki ideiglenes kormányfőnek. Az alkotmány alapján Iohannis bármelyik minisztert megbízhatta volna, de Ponta javaslatát elfogadva a PSD koalíciós partnerének, a 2010-ben alakult Nemzeti Egység Románia Haladásáért (UNPR) pártnak az elnökét ültette a székbe. Oprea pedig azonnal összefogott az államfőt támogató ellenzéki pártokkal, a kisebbségek frakciójával, és a parlamenti erőviszonyokat ily módon megváltoztatva megszavaztatta Mircea Razvan Ungureanu kinevezését a külügyi titkosszolgálat (SIE) élére. Ungureanu személye azért érdekes, mert így a két legjelentősebb titkosszolgálatot – a Securitate maradványain alapított SRI a másik – az államfő és a jobboldali ellenzék kiszemeltjei irányítják.

Ez még csak az első pofon volt Pontának, akit – miután hazatértét követően azonnal visszavette a kormány irányítását – a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tanúként idézett be, de az épületet már vádlottként hagyta el. A turceni és rovinari hőerőmű 2007–2008-as privatizációjában Ponta – parlamenti képviselőként – a Sova és Társai Ügyvédi Irodának dolgozott be, s a DNA szerint el nem végzett jogi szolgáltatásokért vett fel mintegy 40 ezer eurónak megfelelő lejt. Ráadásként egy Mitsubishi Lancer típusú autót is kapott Sovától, akit később közlekedési miniszterévé tett. S mivel ez még 2012-es kormányfői kinevezése előtt történt, a DNA bármikor letartóztathatja pénzmosásért és adócsalásért, nincs szükség a mentelmi jog megvonására.

Kormányfő ennél kevesebbért is lemondott már, ám a bűnösségét tagadó Ponta foggal-körömmel ragaszkodik székéhez. Az ügyészségi kihallgatást követően a PSD-elnöki tisztségét mégis feladta, és ezzel fölerősítette a párton belüli hatalmi harcot. Már többen bejelentkeztek, köztük a Zgonea által elítéltként aposztrofált Liviu Dragnea alelnök, aki választási csalásért kapott egyéves felfüggesztett börtönbüntetést, de Rovana Plumb ideiglenes PSD-elnök is megméretné magát a rendkívüli pártkongresszuson. Amennyiben a PSD vezette kormány a megpróbáltatások ellenére átvészeli a nyarat, az első őszi parlamenti ülésen az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be. Ha az Ungureanu ügyében a koalíciós partnerét eláruló UNPR nem somfordál vissza a PSD-hez, a kisebbségek, függetlenek, liberálisok (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta ellenzék 311-243-ra áll a parlamentben, ami elegendő a kormány megbuktatására.

A PSD szétcincálása egyértelműen Iohannis első belpolitikai mesterműve, minden jel arra mutat, hogy előre kidolgozott terv alapján fordította Opreát Ponta ellen. A cél, hogy az elnök egykori pártja, a PNL mihamarabb megkaparintsa a hatalmat. Amennyiben ugyanis kormányváltásra kerül sor, várhatóan egy PNL–UNPR–RMDSZ-triumvirátus alkothatja az új többség gerincét. Az országnak azonban sokba kerülhet az élesedő Ponta–Iohannis-párharc. Az államfő a napokban dobta vissza a parlamentnek az új adótörvényt, valamint a kormánytagok béremeléséről szóló jogszabályt. Pontáék vagy rendkívüli parlamenti ülést kénytelenek összehívni, vagy kormányrendeletekbe salátázzák össze a fontosabb adózási módosításokat.

A népszerűségét megőrizni igyekvő Ponta-kormány az utóbbi egy évben populista döntésekkel szórta a közpénzt, csak épp a pótlás forrását nem leli. Szinte félévente emelik a minimálbért, növekedtek a szociális juttatások, 24-ről 9 százalékra csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját – ami a két ország határának közelében felélénkítheti a magyar oldalról érkező bevásárlóturizmust –, s hamarosan a normál kulcs is 19 százalékra mérséklődik, miközben a lyukakat a beruházások drasztikus lefaragásával igyekeznek betömködni. Ám éppen az állami beruházások leállítása, a központi pénzcsapok elzárása miatt dagad az elégedetlenség még a PSD vezette megyékben is, amelyek megüzenték: az ősztől már a működési költségeiket sem tudják előteremteni. Az Európai Bizottság pedig figyelmeztette Bukarestet, hogy a korábban kialkudott 1,2 százalékos költségvetési hiány az áfacsökkentések hatására 2016-ban elérheti a GDP 3,5 százalékát.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD