Mindennapossá váltak Párizsban a munkajogi reformok miatti tüntetések. A rendőrök szerdán maguk is demonstráltak, hogy kifejezzék rosszallásukat a zavargásokká váló megmozdulások iránt. Ám ellentüntetők jöttek, és rátámadtak a rendőrökre, autókat is lángba borítva.
Francois Hollande államfő reformjának célja a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentése. Egyik legfőbb eleme a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak, és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
A munkajogi reform ellen több mint két hónapja tartanak az egyre gyakrabban erőszakos eseményekbe torkolló tüntetések Franciaországban. Négy szakszervezet és három diákmozgalom felhívására kedden elindult a tiltakozás újabb hulláma: kamionsofőrök országszerte forgalomlassító akciókat tartottak, kikötőket, olajfinomítókat és más ipari központokat vettek blokád alá kedden. A vasutasok péntek reggelig sztrájkolnak, a légi irányítók pedig csütörtökön tartanak munkabeszüntetést.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
