Orbán Putyinnál

  • HVG HVG
Orbán Putyinnál

Valószínűleg a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos kérdésekről, illetve az Oroszország elleni EU-s szankciók jövőjéről tárgyal majd február közepén Moszkvában Vlagyimir Putyinnal Orbán Viktor, akit az orosz államfő hívott meg. Paks ügye annak ellenére kerülhet napirendre, hogy Moszkva cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az atomerőműre is vonatkozhat az a bejelentés, miszerint Oroszország felfüggeszti a külföldi hitelezést. „A Paks-projekt esetében már elfogadott kötelezettségről van szó, amelyet Moszkva nem vizsgált felül. Oroszország a paksi bővítéssel kapcsolatos hitelezési kötelezettségeit teljes egészében a korábban aláírt kormányközi megállapodásnak megfelelően teljesíti” – hangsúlyozta az orosz pénzügyminisztérium az atomenergiainfo.hu portálnak eljuttatott közleményben.

A HVG értesülései szerint a moszkvai találkozón az orosz fél sürgetni fogja a terv megvalósítását, mivel a megállapodás értelmében Moszkva garanciát vállalt arra, hogy a beruházás összköltsége nem haladja meg a 12,5 milliárd eurót – ebből tízmilliárd az orosz hitel –, s ha ennél magasabb a számla, azt az orosz fél fizeti ki. A projekt megdrágulását egyebek mellett a késések miatti kötbérek is okozhatják, Moszkvának részben ezért áll érdekében a tervezés és az építkezés meggyorsítása.

A szankciók ügyében pedig Putyin tovább próbálhatja erősíteni az EU-n belüli ellenállást. Moszkva már korábban azt sugallta, hogy az uniós büntetőintézkedéseket ellenző tagok – Magyarország, Szlovákia és Görögország – esetében részben vagy egészben feloldhatják az orosz tilalmakat. Ha pedig közben Moszkva látványosan igyekszik enyhíteni a kelet-ukrajnai feszültséget, azzal további érveket adhat unión belüli szövetségeseinek.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?