Orbán Viktor 19. évértékelője szinte csak a világ nagy kérdéseivel foglalkozott. Mintha a kormányfő már kinőtte volna Magyarországot. Szerinte 2016 a szabadság megnyilvánulását hozta, a nemzetek lázadását a globalizmus és a liberalizmus ellen. Védte Trumpot, dicsérte a brexitet, örült az olasz kormány kudarcának, és sikeresnek mondta az elbukott magyar népszavazást. Orbán olvasatában: "a globális liberális világrend már azt hitte, hogy a nemzet örökre elveszett, de a történelem nem olvasta a liberális nagyokosokat, akik szerint neki már vége."

Orbán azt állította, hogy a nyugati demokráciák túlvannak a delelőn. Ennek pedig a politikai korrektség térnyerése az oka, ami a "magyar fajtának" eleve nem tetszik. A liberális szellemi irányzat szembefordult a demokrácia eszméjével – mondta Orbán. Világhálózathoz, médiagurukhoz, senki által meg nem választott szervezetek vezetőihez került a hatalom a kormányfő olvasatában. Ezek az országokat pályaudvarrá alakítják, amelyen át bárki szabadon járhat-kelhet. És aztán beengedik a rókát a tyúkólba. Orbán megoldása mindenre a nemzetállam.

Aki egyedül akarja megoldani a problémákat, csak újakat kreál

Ezek után szinte Orbánnak válaszolt Norbert Lammert a német elnökválasztás előtt. Vasárnap neki jutott ugyanis a feladat, hogy a berlini törvényhozás elnökeként levezesse az államfőválasztó tanács ülését (tavaly ő képviselte Németországot Kertész Imre budapesti temetésén). Angela Merkel eredetileg őt akarta volna jelölni a posztra, ám Lammert passzolt. Most mégis olyan beszédet tartott, ami megválasztásához is illő lett volna. A beszédének leginkább idézett része a populisták és az Európai Unió szétzüllesztésére törők ellen irányult.

Norbert Lammert és Orbán Viktor Kertész Imre temetésén (Balog Zoltán két oldalán)

MTI / Szigetváry Zsolt

"Nem a liberális demokráciák értékei kérdőjeleződtek meg, mert azok semmit sem vesztettek érvényességükből, hanem a mi viszonyulásunk változott az emberi jogokhoz, a jogállamisághoz, a hatalmi ágak szétválasztásához, a képviseleti demokrácia elveihez" – kezdte gondolatmenetét Lammert a populisták előretöréséről szólva.

"Aki bezárkózást követel a világra nyitottság helyett, aki szó szerint befalazza magát, szabadkereskedelem helyett protekcionizmust, együttműködés helyett elszigetelődést akar, és program szintre emeli saját elsőbbségét másokkal szemben, nem csodálkozhat azon, ha mások ebben követik.

Márpedig ennek a politikának a hatását a nemzetközi kapcsolatokra ismerjük a 20. századból"

– mondta Lammert, mire a német politikai elit Merkeltől Seehoferig, Schulztól az államfővé választott Steinmeierig hosszan, felállva tapsolt.

És ha még mindig nem lenne érthető, a CDU vezető politikusa így folytatta: "a valóban nagy kihívások egyikét sem tudják nemzetállamok egyedül megoldani a globalizáció körülményei között, nem bírnak sem a pénzügyi világgal, sem a teljes világot érintő migrációs hullámokkal, sem a terrorizmus vagy a klímaváltozás elleni harccal". Lammert hozzátette: ez egészen biztosan igaz Európa minden egyes országára, de igaz ez az Atlanti-óceán túloldalán fekvő "nagy partnerünkre is".

"Minden kísérlet arra, hogy ezen kihívásokat egy állam egyedül oldja meg, legalább annyi új problémát okoz, mint amennyit eredetileg rendezni akart volna" – mondta Lammert. "Mi, európaiak csak szuverenitásunk egy részének egymás közötti megosztásával tudjuk megőrizni azt, amit a nemzetállamok korábban sikeresen harcoltak ki" – vallja. Ma már "legfeljebb múltba révedő kortársak állíthatják tévesen, hogy másoktól függetlenül tudnának dolgokat maguk is megoldani".

Ezért van szükségünk az európai államok uniójára, és ha sem az amerikai, sem az orosz államfő nem tűnik érdekeltnek abban, hogy Európa erős legyen, akkor ez csak további indíték arra, hogy mi egy erős Európában legyünk érdekeltek – jelentette ki Norbert Lammert.